Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

IV. Budapest Főváros Levéltára munkájáról - Szilágyi Gábor: Beszámoló Budapest Főváros Levéltára 1976—1983 közötti munkájáról

IV. BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA MUNKÁJÁRÓL Szilágyi Gábor BESZÁMOLÓ BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA 1976-1983 KÖZÖTTI MUNKÁJÁRÓL A beszámoló időszakát megelőző tervperiódus alatt, 1971 — 1975 között mintegy megkétszereződött Budapest Főváros Levéltára dolgozóinak létszáma, és azzal párhuzamosan fokozatosan kialakult az a szervezeti keret, amely mind a kiszélesedő és specializálódó feladatköröknek, mind a megnövekedett személyi állománynak megfelelt. E korszak legjelentősebb eredménye mindazonáltal a Heinrich István utcában megkezdődött, a korabeli iratok szerint még 4000-4500 folyóméter befogadó képességűnek vélt raktárépítkezés (I. ütem) és az ugyanott létesítendő új levéltári épület (II. ütem) már folyamatban levő tervezése volt. Az építkezések befejezése egyet jelentett volna azzal, hogy Budapest Főváros Levéltárának égető raktárgondjai végre hosszú távon is megoldást nyernek, a teljes iratanyag egy telephelyen összpontosul. Intézményünk az 1976-1980. évi V. ötéves tervidőszak munkatervének összeállításakor az említett konkrét eredményekre, továbbá a folyamatban, illetve a tervezés stádiumában levő építkezésekre támaszkodott. Tekintettel az utóbbi munkák közismert bizonytalansági tényezőire, csak keret-terv készült, amely a várható „elcsúszásokat beszámítva konkrétan meghatározta a tennivalókat. Elsősorban az iratbegyűjtést, a költözést, és az utóbbi munka előkészítését szolgáló, zömmel ellenőrző rendezést befolyásolhatta döntően az építkezések üteme, és a kérdés csak az volt, hogy a határidő elhúzódások a „normális keretek" között maradnak-e, avagy meghaladják azt. Az építkezések és átköltözések története az alábbiakban foglalható össze, A Heinrich István utcai raktárépület (I. ütem) műszaki átadására-átvételére az eredetileg kitűzött 1976. ápr. 4-i határidő helyett 1977. máj. 17-én került sor. Ezt követően kezdődhetett csak meg — az elvégzendő pótmunkák miatt fokozatosan - az épület tényleges birtokba vétele. Az év még hátralevő hét hónapjában szinte csak jelzésszerűen indulhatott meg a munka a foto- és könyvkötő műhelyben, ekkor helyezték el a folyosón a térképszekrényeket is. Az év végén már rendelkezésünkre állt a mintegy 3700 folyóméter befogadó képességű raktári komplexum, de az állványzat kiegészítő munkái miatt csak 1978 elején kezdhettük meg a bazilikái raktárból elhozott, fertőtlenítésen átesett anyagok végső elhelyezését. 1978-ban befejeződtek a garanciális javítások, és részben sikerült elhárítani még egy sor más, az épület használhatóságát akadályozó tényezőt is. Elkészültek a munkaszobák, ahol biztosítani tudtuk az addig kiszállított anyagot kezelő szakszemélyzet elhelyezését. Az I. ütem építkezésének befejezését követő két évben folytatódtak a kiszállítások, amelyek az ötéves tervidőszak végére — a Gyűjteményi Osztály térképanyagának kiköltöztetésével — lényegében véget is értek. 1981-ben, a tervanyag kiköltöztetésével befejeződött a Heinrich utcai raktárak betelepítése. Ez az építkezés megteremtette annak lehetőségét, hogy elsősorban a legrosszabb körülmények között, a bazilikái pinceraktárakban tárolt iratanyagunk egy részét végre megfelelő módon őrizhessük. A helyváltoztatásnak természetesen több előfeltétele volt,