Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

III. Dokumentumok és visszaemlékezések - Részletek Perczel Károly visszaemlékezéseiből

a Rókus-kápolna lebontását, mint követelményt. Én a bíráló bizottság első ülésén felolvastam, mint hivatalos minisztériumi álláspontot, hogy ez a kitétel törvénytelen, úgyhogy ezt eleve ki kell húzni, mert a műemléki törvénnyel ellentétben áll. Nem tudtak ellene tenni semmit, de én azóta fekete bárány lettem a Fővárosi Tanácsnál és mindent megtettek még az eltávolításomra is, erre az esetre való hivatkozással. A magam részéről inkább büszke vagyok erre. (...) Jegyzetek 1 Andics Erzsébet (1902-) történész, 1918-tól a KMP tagja. 1921-ben illegális tevékenység miatt 15 évre ítélik, fogolycsere keretében került a Szovjetunióba. 1948-56 között az MDP KV tagja, 1946- 53-ban a Pártfőiskola igazgatója. 1953-54-ben oktatási miniszterhelyettes. 1954 56-ban az MDP KV kulturális osztályának vezetője. 1950-74-ben az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára. Reismann János (1905-1976) fotóművész. A két világháború között Franciaországban és a Szovjetunióban élt, a háború alatt a francia ellenállási mozgalomban tevékenykedett. 1949-ben a Rajkper kapcsán letartóztatták, 1954-ben rehabilitálták. 2 Papp Lajos (1906-1973) kőfaragó, a francia ellenállás harcosa, hazatérése után az MKP KV tömegszervezeti osztályát vezette 1946 végéig. Később a Veszprém megyei Pártbizottság titkáraként, az Építésügyi Minisztérium vezető munkatársaként dolgozott. 1957-től az MSZMP KEB tagja haláláig. Széli Jenő (1912-) textiltechnikus, a felszabadulás után VIII. kerületi MKP-titkár, majd a KV közigazgatási osztályának vezetője. Szőnyi Tibor (1903-1949) orvos, illegális kommunista, a felszabadulás után előbb az MKP KV szervezési osztályának helyettes vezetője, majd a káderosztály vezetője. 1949-ben a Rajk-perben koholt vádak alapján halálra ítélték és kivégezték. 3 Fischer Józsefre vonatkozólag lásd visszaemlékezését a kötetben. 4 Benkhard Ágost ifj. (1910-)építész, szakíró. Tervei szerint építették újjá az Alagút lerombolt nyugati kijáratát. 5 Preisich Gábor (1909-) építész, szakíró. 1949-50-ben a Budapesti Várostervező Vállalat igazgatója, 1951-55 között Budapest főépítésze. A MÉMOSZ székház és az MSZMP KB székházának egyik tervezője. Pogány Frigyes (1909-1976) építész, művészettörténész. 1935-től az FKT-nál dolgozott, majd a Budapesti Építési Főigazgatóságon tevékenykedett. 1945 után az FKT városrendezési véleményező és művészeti csoportjának vezetője. Nagy szerepe volt a budai Vár helyreállításában. 6 Perényi Imre (1913—) építész, az FKT építési osztályának vezetője volt a felszabadulás után. 1947- 51-ben az Építésügyi Minisztérium főosztályvezetője. 1955-60-ban Budapest főépítésze, 1964-69-ben építésügyi miniszterhelyettes. A Budapesti Műszaki Egyetem tanára (1951-től), 1969-75 között rektora. Gábor László (1910—) építész, műegyetemi tanár, szakíró. 1948 után az Építésügyi Minisztérium Tervezési Főosztályának vezetője. Az MSZMP KB székházának egyik tervezője. 7 Nagy Ferenc-ügy: 1946 végén a politikai rendőrség és a HM Katonapolitikai osztálya köztársaságellenes összeesküvést tárt fel (később Magyar Közösség-ügy néven vált közismertté). Több kisgazdapárti politikust is érintett, amit az MKP - az ügy jelentőségét messzemenően kihasználva - az FKgP politikai visszaszorítására használt fel. Ennek során tartóztatták le Kovács Bélát, az FKgP főtitkárát is. Nagy Ferenc miniszterelnök 1947. májusi svájci útja alatt Rákosi Mátyás ügyvezető miniszterelnökhelyettes Nagy Ferenc bűnösségére utaló jegyzőkönyveket tárt a Minisztertanács elé, és felszólította a hazatérésre. Nagy Ferenc határozottan tagadta, hogy tudomása lett volna az összeesküvésről, és 1947. május 31-én a berni magyar követségen megírta lemondását. 8 Veres Péter (1897-1970) író, politikus, a népi írók egyik vezéralakja. A felszabadulás után az NPP elnöke, az Országos Földbirtokrendező Tanács vezetője. 1947-48-ban építés- és közmunkaügyi miniszter, majd honvédelmi miniszter. 1954—56-ban az írószövetség elnöke.