Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)
III. Dokumentumok és visszaemlékezések - Fischer József visszaemlékezéséből
Csorba 17 nevezte ki Sári Ignácot, 18 a Kisgazdapárt részéről. Áttették a Közmunkatanácshoz és én kineveztettem őt miniszteri tanácsosnak. Ott lett a Közmunkatanácsnál miniszteri tanácsos. Ugyanígy a különböző beosztottjaim, például Granasztói, aki a Városházán mérnöki rangban volt, nem tudom hányadik fizetési osztályban, azt magamhoz vettem a Közmunkatanácshoz, szintén miniszteri tanácsosnak. Müller Aliz lett a titkárnőm és mellette a volt elnöknek, Bessenyeynek a fia. Úgyhogy én meghagytam az egész régi közmunkatanácsi garnitúrát, úgy, ahogy volt. Nem váltottam le senkit, csak bővítettem azokkal, akikre szükség volt. (...) Márciusban a miniszterelnök kinevezett országos újjáépítési kormánybiztossá. Az első dolgom volt megoldani, hogy munkaerő álljon a rendelkezésemre, fizetett munkaerő. Hogy ne az utcáról, a házakból rendeljük le az embereket romeltakarításra, minden eszköz nélkül, ami számtalanszor előfordult abban az időben. Annyira például, hogy Budáról menekültek át az emberek. Mert ott olyan romhalmaz volt, hogy ezzel nem tudott volna a lakosság megbirkózni. Átjöttek inkább Pestre, ahol kevésbé lehetett őket effajta munkákra igénybe venni. De én emlékszem, hogy egy szekeret — mert lovak nem álltak rendelkezésre — legalább 20 ember I tolt, vontatott és volt rajta valami kis rakás. Hát ezzel a módszerrel nem lehetett sokáig, legalábbis megfelelő módon megoldani ezt a kérdést. Az ötös bizottságnak fölvetettem a tervet, hogy vezessék be az úgynevezett közmunkaváltság rendeletet és a lakosság, minden dolgozó, a fizetésének bizonyos hányadát (pontosan kiszámítva) fizesse be, ezzel az összeggel pedig egy munkásgárdát szervezünk, amellyel megindítjuk a megfelelő helyreállítást, romeltakarítást. Rákosi Mátyás akkor azt kérte, hogy a Kisgazdapárt részéről egy közgazdász, és a Szociáldemokrata Párt részéről én, együttesen beszéljük meg vele a rendeletet. A Tisza Kálmán téri pártház egyik kis szobájában folyt ez a beszélgetés, az ötös bizottság első tárgyalása után. Mert akkor én csak bejelentettem ezt a tervet és nem volt semmiféle ellenvélemény. Mindenesetre ennek a tervnek a részletesebb megtárgyalása céljából folyt ez a megbeszélés hármunk közt, a Tisza Kálmán téren, az MKP központjában. Semmiféle nézeteltérés nem volt, abban az időben nem volt olyan sok idő ilyen megbeszélésekre, egy fél óráig tartott. Úgyhogy én a plakátot megszövegeztem. A pénzügyminiszter, Vásáry István, tett némi kifogást, én ugyanis nem akartam olyan nagyon részletezni a fizetési kategóriákat, hogy teljes precizitással, 100 forintnyi emelkedésekkel legyen megállapítva a hozzájárulás. Vas Zoltán volt a polgármester, és közben fölhívott telefonon, hogy én nem akarok vele beszélni? Mondom, dehogynem. Akkor Vas Zoltán már három napja polgármester volt. Átmentem egy délután.. Azt mondja Vas: nem jó ez, amit akarsz csinálni, ez a közmunkaváltság rendelet. Mondom: miért nem? Azt mondja, túl hosszú. Mondom, nem baj, minden benne van. De te mit akarsz? Elővett egy kis cédulát és arról fölolvasta, hogy fizessenek az eszpresszózók, a valutázók, a feketézők stb., az utolsó szó pedig az volt, fizessenek a gazdagok. Ebből mennyi pénzt remélsz, — kérdeztem tőle — mire ő mondott egy kis összeget. Azt mondtom: ennek a tízszerese is kevés lenne nekem! így folyt a beszélgetés, de egyáltalán nem jelentett semmiféle akadályt ebben a vonatkozásban. Tárgyalásunk további részében megemlítettem a polgármesternek, hogy itt-egy anarchia készül, ha szétdobáljátok a fővárosi telkeket a jelentkezőknek, a házhelyigénylőknek. 50 ezer házhely igénylő volt! Ezek fölépítik a kis házaikat minden közmű nélkül, így utak, csatornázás, vezeték stb. hiányában egy nyomortanya alakul ki. Vas Zoltán azt mondta: nem baj, majd két év múlva kisajátítjuk. Mire azt válaszoltam: „Ugy kezeled ezt a várost, mint egy nagy krumplikereskedést." (...) A budapesti kárfelmérésben 600 építész vett részt, sokan díjazás nélkül. Az exponáltabb helyeken végigjárták az emeleteket megfelelő kolléga kíséretében. Kimentem egy kontrollt csinálni. Fölmentünk egy néhány sérült házban a tetőre például, kibújtunk a padlásból, és megnéztük onnan, hogy milyen terjedelmű az a kár, ami keletkezett. Ebből megállapítottuk, hogy nagyon sok helyen elő lehet írni, hogy a háztulajdonos maga állíttassa
