Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

III. Dokumentumok és visszaemlékezések - Gáspár Ferenc — Szabó Klára: Adalékok a főváros lakóinak 1955. évi közhangulatáról

22. 1955 folyamán felemelték a kisiparosok és kiskereskedők adóját, ezzel együtt olyan határozat is született, mely szerint a nélkülözhetetlen kisiparosok és kereskedők kivételével a többit úgy meg kell adóztatni, hogy lehetőleg beadják az iparigazolványukat. 1955-ben a magánkisiparosok száma kb. 4000 fővel csökkent, a magánkereskedőké nem változott. 23 A Kossuth-díjat márc. 15-én osztották ki, egy fő (Lukács György) kapott nagydíjat, 17-en kapták a díj I. fokozatát, 25-en a II. és 45-en a III. fokozatát. 24. Az 1950-es évek elején ápr. 4-én a katonai díszszemlén kívül tömegfelvonulás is volt. 25. Az 1950-es években a fővárosban megépült új lakások felett döntően az egyes minisztériumok, főhatóságok diszponáltak, a tanács csak igen kis számú — saját beruházásában épített, de főleg romházak helyreállításából származó - lakás felett rendelkezett. 26. Máj. 15-én írták alá Bécsben a négy nagyhatalom (a Szovjetunió, az USA, Anglia és Franciaország) külügyminiszterei az osztrák államszerződést. Az államszerződés értelmében Ausztria független, demokratikus, semleges állammá alakult. 27. Máj. 11—14. között Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió kormányküldöttségei tárgyalásainak eredményeképpen aláírták a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, az ún. Varsói Szerződést, megalakították a felsorolt országok fegyveres erőinek közös parancsnokságát. 28. Máj. 26. és jún. 2. között N. Sz. Hruscsov vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség tárgyalt Belgrádban a két ország közötti baráti jóviszony és együttműködés helyreállításáról. Hruscsov jún. 4-én Szófiában tartott beszámolójában — a Szabad Nép tudósítása szerint — nevezte Titót „elvtárs "-nak. 29. A normarendezésről külön rendeletet nem sikerült felkutatni. A Szabad Nép ebben az időben gyakran írt — pl. 1955. máj. 23-án — a normák „karbantartásának" szükségességéről, a fellazult normák megszigorításáról stb. 30. A 62/1955. (X. 11.) MT számú rendelet kimondta, hogy a letelepedési engedély iránti kérelmet ezentúl a BM illetékes szervénél kell benyújtani. 31. K. Adenauernek, az NSZK kancellárjának moszkvai látogatására szept. 9—13. között került sor. 32. A négy nagyhatalom júl. 18-23. között tartotta csúcsértekezletét Genfben. 33. D. Nehm, India miniszterelnöke júl. 7-én járt Moszkvában, majd látogatást tett Bécsben, Varsóban és Belgrádban. 34. Az ENSZ jubileiumi közgyűlése jún. 20-án kezdte meg munkáját. 35. Jún. 21-én nyílt meg Helsinkiben a Béke Világtalálkozó. 36. Eisenhower jún. 29-én tartott sajtóértekezletén többek között arról is beszélt, hogy az USA az európai népi demokratikus országok állami és társadalmi berendezkedésének megváltoztatására törekszik. 37. A ,JTarag napja" című filmet - Sándor Kálmán azonos című színdarabja alapján rendezte Várkonyi Zoltán - jún. 4-től játszották a fővárosi mozikban. A film a Tanácsköztársaság idején játszódik. 38. A napilapok 1955. jún. 30-án azonos szövegű közlemény jelent meg a Fővárosi Bíróság ítéletéről, amely szerint több személyt - köztük a hangulatjelentésben említetettet is - a „társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés, csalás, továbbá okirathamisítás, a tervgazdálkodás érdekét veszélyeztető bűntett" miatt vonta felelősségre. Az elsőrendű vádlott 15 évi, a hangulatjelentésben szereplő személyt 6 évi, további két személyt 3, illetve 1,5 évi börtönbüntetésre ítélték. Az ítéletről szóló közleményben nem történik említés arról, hogy az elítéltek hol, milyen beosztásban dolgoztak, illetve követték el a terhükre rótt bűncselekményeket. 39. Faure francia miniszterelnök nem utazott a Szovetjunióba, a sajtó a francia parlamenti küldöttség moszkvai látogatásának híréről írt. A francia küldöttség — amelyet a nemzetgyűlés elnöke vezetett — szept. 14-én érkezett Moszkvába.