Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

III. Dokumentumok és visszaemlékezések - Gáspár Ferenc — Szabó Klára: Adalékok a főváros lakóinak 1955. évi közhangulatáról

nek ki a helyszínre, nézzék meg a nyomorúságát, ne innen bentről követelődzenek. (Taps, uszító és helyeslő közbe kiáltások). N. N.: Azzal kezdte, hogy ő régi pártmunkás, és részt vett a munkásmozgalomban. Varga elvtárs nagyon jól ismeri őt. Az ilyen idézés emberi méltóságában sértette meg. Szocialista államban az ilyen elképzelhetetlen. Utóvégre az állam is tartozik a kisiparosok­nak, az Alkotmány biztosítja a munkához való jogot, fáj neki az ilyen magatartás. Ö épí­tette az AVIRT székházat, az elfogadott költségvetését az állam állandóan nyirbálta, végül 19 600 Ft-ban elfogadták. Pénzt azonban csak két év múlva kapott, azt is össze­sen 5000 Ft-ot. A többit nem kapta meg. Az Építési Főiskola végszámláját még mindig nem fizették ki neki. Kb. 20 000 Ft-ot vont meg tőle az állam, a munkát pedig letiltotta. Kevés anyagot kapnak a kisiparosok, az adókulcs pedig olyan, amit lehetetlen megkeresni. Hetekig nem lát egy fillért sem, éhezik. A KIK még este is dolgoztathat, a maszek meg tel­jesen el van tiltva a közületi munkáktól. (Viharos taps). N. N.: 35 éve iparos. Eddig nem ismerte a zálogházat, most kénytelen volt megismer­kedni vele. Az állam megvonta a segítséget a kisiparosoktól, amikor nem engedélyezi, hogy a megbélyegzett maszekok a közületeknek dolgozhassanak. így maga az állam nyir­bálta meg a kisiparosok fizetési lehetőségeit. Ma olyan nehéz a kisiparosok helyzete, hogy nem csepülni kell őket, hanem szobrot kellene nekik állítani azért a hősies harcért, amit megélhetésükért vívnak. (Óriási tapsvihar, helyeslő közbe kiáltások.) N. N.: Elmondotta, hogy májbeteg és nem bír dolgozni. Ha mégegyszer kijön a vég­rehajtó, az árt fogja nekiszegezni. (Ujabb viharos, helyeslő közbe kiáltások.) Az összehívott anként ilyen hangnemben zajlott le és ezzel nemcsak, hogy az elma­radt kölcsönjegyzők meggyőzését nem szolgálta, hanem az idei kölcsönjegyzésre is előre­láthatólag rossz hatással lesz. 1955. IX. 23. Kereskedelem, közellátás A közellátás általában kielégítő. Húsért sorban állás csak elvétve történik. Az üzemi kony­hák panaszkodnak csak amiatt, hogy sertéshúst nem kapnak. Az V. kerület jelenti, hogy a marhahúst, mivel fagyasztott, nem szívesen vásárolják. Zavarok mutatkoznak a zsírellátás területén. Erősen megnőtt a fogyasztás. Főleg a pályaudvarok és a piacok közelében levő boltokban fogy sok zsír. Ez arra mutat, hogy vidékiek vásárolják legfőképpen. A XIV. kerületben volt olyan üzlet, ahol 2—3 napig nem lehetett zsírt kapni. Olaj - és margarin ellátásban fennakadás nem volt. Nagyon kevés a piacon a tojás. A VII. kerületben a Garai tér környékén vannak asz­szonyok, akik üzletszerűen összevásárolják a tojást, és a forgalomba kerülő rizst. Ezeket azután magasabb áron — a tojást 1,80—2 Ft-ért, a rizst 34,— Ft-ért — hozzák forgalomba. Tejellátásban fennakadás nincs. Csak a IV. kerületből jelentik, hogy egyes boltok­ban azért, mert a boltvezető kevés árut rendel, fordul elő, hogy a vásárlók nem kapnak tejet. Hiánycikk: morzsa, olcsó palackbor, sör, tarhonya, csomagolt só, fűszerpaprika. Egyik-másik helyen kristálycukor. A forgalomba került import cukor ellen több helyről panasz merült fel. így pl. az V. és a XII. kerületben amiatt panaszkodnak, hogy petróleum ízű a cukor. A nagykereskedelem szerint a cukor a jutazsák szagát veszi fel. Panaszkodnak amiatt is, hogy az import cukor nedves és így kevesebb megy egy kilóra, mint a száraz áruból. A zöldségellátás általában jó. Csak a burgonya ellen van panasz. Romlott, büdös árut hoznak forgalomba. Ismét több tonna árut kellett amiatt megsemmisíteni, mert még ser-

Next

/
Thumbnails
Contents