Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

III. Dokumentumok és visszaemlékezések - Gáspár Ferenc — Szabó Klára: Adalékok a főváros lakóinak 1955. évi közhangulatáról

nek ki a helyszínre, nézzék meg a nyomorúságát, ne innen bentről követelődzenek. (Taps, uszító és helyeslő közbe kiáltások). N. N.: Azzal kezdte, hogy ő régi pártmunkás, és részt vett a munkásmozgalomban. Varga elvtárs nagyon jól ismeri őt. Az ilyen idézés emberi méltóságában sértette meg. Szocialista államban az ilyen elképzelhetetlen. Utóvégre az állam is tartozik a kisiparosoknak, az Alkotmány biztosítja a munkához való jogot, fáj neki az ilyen magatartás. Ö építette az AVIRT székházat, az elfogadott költségvetését az állam állandóan nyirbálta, végül 19 600 Ft-ban elfogadták. Pénzt azonban csak két év múlva kapott, azt is összesen 5000 Ft-ot. A többit nem kapta meg. Az Építési Főiskola végszámláját még mindig nem fizették ki neki. Kb. 20 000 Ft-ot vont meg tőle az állam, a munkát pedig letiltotta. Kevés anyagot kapnak a kisiparosok, az adókulcs pedig olyan, amit lehetetlen megkeresni. Hetekig nem lát egy fillért sem, éhezik. A KIK még este is dolgoztathat, a maszek meg teljesen el van tiltva a közületi munkáktól. (Viharos taps). N. N.: 35 éve iparos. Eddig nem ismerte a zálogházat, most kénytelen volt megismerkedni vele. Az állam megvonta a segítséget a kisiparosoktól, amikor nem engedélyezi, hogy a megbélyegzett maszekok a közületeknek dolgozhassanak. így maga az állam nyirbálta meg a kisiparosok fizetési lehetőségeit. Ma olyan nehéz a kisiparosok helyzete, hogy nem csepülni kell őket, hanem szobrot kellene nekik állítani azért a hősies harcért, amit megélhetésükért vívnak. (Óriási tapsvihar, helyeslő közbe kiáltások.) N. N.: Elmondotta, hogy májbeteg és nem bír dolgozni. Ha mégegyszer kijön a végrehajtó, az árt fogja nekiszegezni. (Ujabb viharos, helyeslő közbe kiáltások.) Az összehívott anként ilyen hangnemben zajlott le és ezzel nemcsak, hogy az elmaradt kölcsönjegyzők meggyőzését nem szolgálta, hanem az idei kölcsönjegyzésre is előreláthatólag rossz hatással lesz. 1955. IX. 23. Kereskedelem, közellátás A közellátás általában kielégítő. Húsért sorban állás csak elvétve történik. Az üzemi konyhák panaszkodnak csak amiatt, hogy sertéshúst nem kapnak. Az V. kerület jelenti, hogy a marhahúst, mivel fagyasztott, nem szívesen vásárolják. Zavarok mutatkoznak a zsírellátás területén. Erősen megnőtt a fogyasztás. Főleg a pályaudvarok és a piacok közelében levő boltokban fogy sok zsír. Ez arra mutat, hogy vidékiek vásárolják legfőképpen. A XIV. kerületben volt olyan üzlet, ahol 2—3 napig nem lehetett zsírt kapni. Olaj - és margarin ellátásban fennakadás nem volt. Nagyon kevés a piacon a tojás. A VII. kerületben a Garai tér környékén vannak aszszonyok, akik üzletszerűen összevásárolják a tojást, és a forgalomba kerülő rizst. Ezeket azután magasabb áron — a tojást 1,80—2 Ft-ért, a rizst 34,— Ft-ért — hozzák forgalomba. Tejellátásban fennakadás nincs. Csak a IV. kerületből jelentik, hogy egyes boltokban azért, mert a boltvezető kevés árut rendel, fordul elő, hogy a vásárlók nem kapnak tejet. Hiánycikk: morzsa, olcsó palackbor, sör, tarhonya, csomagolt só, fűszerpaprika. Egyik-másik helyen kristálycukor. A forgalomba került import cukor ellen több helyről panasz merült fel. így pl. az V. és a XII. kerületben amiatt panaszkodnak, hogy petróleum ízű a cukor. A nagykereskedelem szerint a cukor a jutazsák szagát veszi fel. Panaszkodnak amiatt is, hogy az import cukor nedves és így kevesebb megy egy kilóra, mint a száraz áruból. A zöldségellátás általában jó. Csak a burgonya ellen van panasz. Romlott, büdös árut hoznak forgalomba. Ismét több tonna árut kellett amiatt megsemmisíteni, mert még ser-