Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

I. Budapest felszabadulásának 40. évfordulójára - Rainer M. János: Kispest és Újpest ideiglenes képviselőtestületeinek megalakulása 1945-ben

rend és a jogszolgáltatás kérdése. Sajnálattal állapítom meg, hogy nem látom a képviselőtestület tagjai között a rendőrkapitányt.Kérem a képviselőtestületet, hogy hívja meg hivatalból a rendőrség mindenkori vezetőjét, a járásbíróság és az adóhivatal vezetőit." Dr. Szalay Sándor polgármester: „Méltóztatnak a javaslatot elfogadni?" Képviselőtestületi tagok : igen. Dr. Szalay Sándor polgármester: „A javaslatot határozatilag kimondom. - Kíván még valaki felszólalni?" Németi János: „A szabad szakszervezetek munkásainak nevében beszélek. Tudjuk, hogy Újpest igen súlyos károkat szenvedett, üzemei rombadőltek. Mi nem vagyunk szónokok, tisztelt Közgyűlés, mi munkások vagyunk. Nem tudjuk a szót úgy fűzni, mint ahogy azt a szellemi munkás teszi, azonban vállaljuk azt a nehéz munkát, amelyet ezért a városért folytatni kell.. ígérjük azt, hogy valamennyi demokratikus párttal együtt, akik városunk felépítéséért küzdeni akarnak, együtt dolgozunk és hogy erőnket megfeszítve városunkat ismét naggyá, széppé és alkalmassá tesszük." Dr. Szalay Sándor polgármester: Szólásra más nem jelentkezik? Házi Árpád alispán: „Boldog vagyok és örülök annak, hogy mint Pest vármegye alispánja éppen ebben a városban, éppen ezen a napon, amikor a képviselőtestület, az a testület, amelyiken tulajdonképpen az új független, szabad, demokratikus Magyarországnak fel kell épülni, — összejövetelt tart. Különböző pártok tagjaiból áll és mégis azt kell látni, hogy milyen szép egyetértés, milyen bizodalmas, milyen reményteljes az egyes pártok, a polgármester úr, a Nemzeti Bizottság elnökének a felfogása. En, mint egyszerű munkásember Pest vármegye Nemzeti Bizottságába tömörült demokratikus szabad szakszervezetek bizalmából ideiglenesen alispánja vagyok Pest vármegyének. Egyszerű munkásember vagyok, nincs előképzettségem ahhoz, hogy hogyan kell egy vármegyét vezetni és mégis vállaltam. Vállaltam, mert tudom, hogy a demokratikus pártok és szervezetek erre megbíztak, feltétlen meg kell felelnem és meg is fogok felelni akkor, ha minden városban, minden községben és faluban, mint az újpesti képviselőtestületben megvan ez az egység, ez a harckészség, ez a munkakészség, mint amit itt tapasztalok. Az ország romokban hever, ki vagyunk fosztva, tönkre vagyunk téve, tönkre tett bennünket a fasizmus, de a győzedelmes Vörös Hadsereg felszabadított. Tönkre vagyunk téve, de szabadságunk van. Ha mi a szabadsággal élni tudunk és élni is fogunk, akkor nem reménytelen a helyzet. Magyarországon Pest vármegye a fasizmus által legjobban megsanyargatott, tönkretett vármegye. Éppen ezért Pest vármegye dolgozóinak, demokratikus pártjainak, szervezeteinek és intézményeinek kell a legnagyobb feladatokat vállalni. Minekünk kell az ország első vármegyéjét kigyógyítani a fasizmus betegségéből. Ha az összes demokratikus pártok és szabad szakszervezetek tömörülnek és vállalják a reakció leküzdését, egy emberként öszszefognak, harcolnak, dolgoznak, akkor fel tudjuk építeni az új Magyarországot. Bármilyen nehéz, bármilyen áldozat is szükséges, érdemes lesz érte, mert amit most alkotunk, mert amit most építünk, azt magának a népnek és magunknak építjük. Nagyon szeretném azt, hogy ha valóban, mint ahogy azt az egyes felszólalók mondták, mindegyik párt, mindegyik szervezet tényleg elkövetne mindent, hogy az együttműködés minél szívélyesebb, minél melegebb legyen. Mert ezt a nagy feladatot, melyet meg kell valósítani, csak az egység képes. Én tudom, hogy most egységre van szükség, mert csak az egységes erő képes a fasizmus reakcióját leküzdeni és képes lesz tényleg a tiszta, szabad, demokratikus országot felépíteni. Jól meg kell gondolnunk, jól meg kell néznünk azt, hogy ha mi nem tudunk erősen dolgozni, akkor nem tudjuk a reakciót leküzdeni, mert a fasizmus még nem halt meg, csak megdermedt és ha mi ebből a dermedtségből fel hagyjuk ocsúdni, akkor veszélyezteti azt, amiért élni — ha kell halni - érdemes: a szabadságot. Amit most minekünk a győzedelmes Vörös Hadsereg adott, nem tudtuk a magunk erejéből kiharcolni, de ahhoz, hogy azt meg is tarthassuk, a legerősebb harcot kell folytatni Magyarország demokratikus átalakulásáért és ennek a demokratikus átalakulásnak az alapja