Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Meggyesi László - Szekeres József: A Bosch gyár története 1945-1949

tulajdonos a magyarországi Szovjet Gépipari Vállalatok Igazgatósága - nem szólt bele az üzemvezetésbe. A tulajdonosváltozást egyedül dr. Farkas Mártonné főkönyvelői kinevezése és a vállalat pénzügyeinek a magyarországi szovjet vállalatok pénzintézetéhez, a Kereskedelmi és Iparbankhoz történő átcsoportosítása jelképezte. 1947. júniusában ugyan Bezuglij Vladimir ügyvezetői és dr. Farkas Mártonné cégvezetői minőségben bejegyeztettek a Budapesti Cégbíróságon, azonban Bezuglij Vladimir végül is a Tudor Akkumulátor és Szárazelemgyár igazgatója lett s csak a társasági közgyűléseken jelent meg, mint a szovjet tulajdonos egyik képviselője.

13 1950-ben — kapcsolatban a válalat nevének és működési formájának megváltozásával — megszűntek a tulajdonosi taggyűlések s velük együtt Bezuglij Vladimir Bosch gyári szereplése is. 1948-ban Ster József mellé Grusin Pétert delegálta a szovjet fél ügyvezetőnek. Az 1948. évi mérleget — az 1949. máj. 25-i közgyűlésen — Grusin Péter terjesztette elő és ismertette. Az ő megbízatása azonban nem volt hosszúéletű: 1949. őszén vált meg a vállalattól s helyét Galankin Rudolt vezérigazgatói címmel foglalta el. Grusin előtt távozott dr. Farkasné főkönyvelő, utóda Molnár Ferenc lett.

14 Magas korára való tekintettel Ster József is nyugdíjazását kérte, amit a szovjet fél elfogadott. A vállalat szervezetének szocialista vállalati rendszer szerint történő kialakításával összefüggésben — még Lindwurm György kapott főmérnöki kinevezést. összegezve a tulajdonosi-felügyeleti, személyi és szervezeti változásokat az első 3 éves terv időszakában, lényegében megállapítható, hogy 1950-ig a régi igazgató, Ster József és az Üzemi Bizottság elgondolásai befolyása, termelési, fejlesztési és üzleti politikája érvényesült. A három év eredményeit tekintve e vezetés jónak bizonyult s megteremtette az 1950-ben megindult, s azóta is szakadatlannak tekinthető fejlesztés, felfelé ívelés alapjait. Az 1946 augusztusi stabilizációt, a szilárd forint beveztését követően a Bosch gyár tevékenysége négy fő irányra kiterjedően bontakozott ki. A legfontosabb az árutermelés megindítása volt a piacon jelentkező nagyfokú áruhiány mérséklése és a konjunktúra kihasználása érdekében. Nem kevésbbé fontosnak bizonyult a javítási tevékenység intenzív folytatása a még helyreállítható roncskocsiknak mielőbb a közlekedés, a forgalom részére történő átadása céljából. E javítás kiterjedt az egyes autóvillamossági cikkek rendbehozatalára, mint pl. akkumulátor, hűtő, dinamó szabályozó stb., de roncskocsik teljes javítása, üzemképessé tétele is folyt a korábbi szervizüzemekben. A gyártás és javítás mellett, főleg a hazánkban még nem előállítható alkatrészek tekintetében alapvető fontosságúnak bizonyult az alkatrészek behozatala és árusítása, amit a vállalat éppen nyugati kapcsolatai révén bonyolíthatott - és bonyolított is. A jövő fejlődés, a saját gyártási tevékenység szempontjából fontos tevékenység volt a műszaki fejlesztés beindítása, különös tekintettel a nyugati országokban a háborús években bekövetkezett rohamos tudományos-műszaki színvonalemelkedésre. A vállalat vezetése helyesen ismerte fel a négy legfontosabb feladatkört, s a meginduló gyakorlati munka is e megoldandó kérdések jegyében alakult. Mindezekkel a komplex gyakorlati-távlati célkitűzésekkel egyidejűleg kellett elvégezni az újjáépítés, nevezetesen az igazgatási épület és raktár helyreállítását és a hiányzó géppark pótlását. 1947-ben a vállalat vezetése legfontosabb feladatának a termelő eszközök gyarapítását, s az üzemi épületek helyrehozatalát tekintette. E törekvések eredményeként a berendezések és felszerelések értéke az év folyamán 306 eFt-ról 503 eFt-ra emelkedett. Az újjáépítés terén az alagsori négy helységből álló raktárt és a Váci úti épületnél a már helyrehozott földszinti raktárak felett levő egykori irodahelyiségeket hozták rendbe. Az év végén már 72 termelő gép, 607 beépített termelő-javító berendezés és 159 nagyobb értékű szerszám és munkaeszköz állt a termelés rendelkezésére. A három teher- és 2 személyautóból álló járműpark a szállítási feladatok teljesítésében végzett kiemelkedő munkát.