Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Meggyesi László - Szekeres József: A Bosch gyár története 1945-1949

Mindenesetre az egyszerűbb autóvillamossági cikkek budapesti összeszerelésének megkezdése, majd az alkatrészgyártás fokozatos átvétele és a késztermék előállításra való rátérés a jövő fejlődés zálogát jelentette. A létszám fokozatos felfejlődése, a jól képzett szakmunkás-, technikus- és mérnök személyzet kialakítása, a tervezési és gyártástechnológiai problémák megismerése és leküzdése, a második világháború éveiben megvalósított viszonylag jelentős termelés tapasztalatai mind oda vezettek, hogy az ország felszabadulását követően az egykori Bosch képviseletből kinőtt autóvillamossági gyár, amely Középeurópában is évtizedeken át egyedülálló szaküzemként működött — a gyár háborús kárai ellenére - a legjobb kilátásokkal nézhetett elébe az eljövendő évtizedek lehetőségeinek. A 3 éves terv közúti közlekedésfejlesztési koncepciója Az 1947-ben induló hároméves gazdaságfejlesztési terv célkitűzései között — igen helyesen — eléggé kiemelt helyen szerepelt a korábbi kedvezőtlen évtizedekben meg nem valósítható s a fejlettebb gazdasági — társadalmi viszonyok megteremtéséhez, eléréshez elengedhetetlenül szükséges motorizációs robbanás, vagyis a megfelelő intenzitású közúti gépjárműközlekedés, szállítás létrehozása.

6 A terv készítői felismerték, hogy a második világháborút követő években Közép-európában így hazánkban is elengedhetetlenné vált a motorikus közúti tömegforgalom kifejlesztése. A közúti tömegközlekedés iránti igény, kapcsolatban a társadalmi fejlődés, a gazdasági élet menetének felgyorsulásával párhuzamosan megnövekedett. A számos új ipari és- lakótelepülés létesülésével, a belső- és környékbeli forgalom gyors, sűrű és zavartalan lebonyolításának követelményével a közúti tömegközlekedés jelentősége nőtt. A hagyományos kötöttpályás forgalmi eszközök, mint a nagyvasutak, az elővárosi és városi villamosok, a folyami hajók, bár fontosságuk nem csökkent, már nem voltak képesek kielégíteni az új fejlődés támasztotta közlekedési igényeket, s ezért az újtípusú közlekedés felfuttatása tovább már nem várathatott magára.

7 A 3 éves terv tehát a helyreállítás mellett egy új, magasabb fejlettségi színvonalat biztosítható, ahhoz elengedhetetlen tartozék, a tömeges méretű közúti motorizáció megteremtését is megcélozta. A terv beruházási előirányzatai között egyaránt megtalálhatók voltak az autógyártás beindításához, a javítási és karbantartási hálózat helyreállításához és bővítéséhez, a járműbehozatalhoz, az utak és járművek helyreállításához szükséges pénzeszközök. Lényegében a 3 éves terv a közúti közlekedés fejlesztésének olyan komplex módját határozta meg, amely - az adott lehetőségek közepette az egyedül helyes és járható utat biztosítva — több évtizedes érvényességű fejlesztési programot jelentett. A motorikus közúti közlekedés fejlesztése természetszerűleg nagy távlatokat nyitott meg az autóvillamossági cikkek gyártása előtt is. Különösen érvényes volt ez a megállapítás egy Bosch rendszer alapján üzemelő vállalatra, mivel a Bosch szabadalmak és autóvillamossági gépek világviszonylatban is, de különösen Európában verhetetlennek bizonyulva, monopol helyzetben voltak. Szinte valamennyi forgalomban levő motorikus közúti jármű elektromossági berendezése Bosch rendszeren alapult. Ebből következett, hogy valamennyi járműtípushoz - személy-, teherautókhoz és autóbuszokhoz egyaránt -, bármely gyáriból is kerültek ki azok, Bosch rendszerű autóvillamossági cikkekre - mint indító- és áramfejlesztő motorok, gyújtás elosztó és feszültségszabályozó berendezések, irányjelzők, kürtök, lámpák és kapcsolók, egyes műszerek — volt szükség, s az évek múltával egyre fokozódó mérvű kereslet nyilvánult meg irányukban. A közúti tömegközlekedés kifejlesztésén túl még egy másik fontos gazdasági célkitűzés és fejlesztési terület igényelte a korábbinál sokkal nagyobb mértékben az autóvillamossági cikkeket. A 3 éves terv, de még inkább az első 5 éves terv fontos célként állította programba a mezőgazdaság gépesítését. Elsősorban az erőgépek, a diesel-üzemű traktorok gyártása került előtérbe, de más mezőgazdasági gépek, mint a különböző önjáró