Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Takáts Rózsa: A fővárosi utcanévadás elveinek és gyakorlatának alakulása napjainkig

d) az emberi tevékenységre utaló szavak (foglalkozásnevek, az eszközök, termékek nevei stb.) (663-9,7%) e) az emberi létesítmények, alkotások nevei (épületek, berendezési tárgyak, viseleti ruhadarabok, a szellemi tevékenység eszközei és termékeinek nevei stb.) (72010,2%) f) az embert körülvevő természet szókincséből alakult nevek (állat-, növény-, ásványnevek stb.) (739-10,8%) g) az utca tulajdonságára utaló szavak (144) h) sorszámnévvel ellátott utcák (260 - Számuk 1984-re kb. 140-re csökkent!) i) névtelen, vagy tisztázhatatlan jelentésű utcanév (17) (Ma Budapesten a többes elnevezésekkel együtt közel 8000 utcanév van.) Névtani szempontból az utcanév két eleme között kijelölő jelzős alárendelő viszony van. A formailag birtokviszonyra utaló elnevezések (Vörös Hadsereg útja, Álmos vezér tere stb.) sem tekinthetők bhtokos szerkezetnek, hiszen a két névelem között jelképes birtokviszony áll csak fönn.

9 Az utcanév utótagja leíró mozzanatokat is tartalmaz, utalva a beépülés jellegére (pl. árok, bástya, udvar, lejtő, sor stb.). A ma adható utótagok körét a hivatkozott fővárosi tanácsrendelet sajnálatosan az alábbiakra korlátozza: sugárút, sétány, fasor, sor, rakpart, utca, út, tér, körtér, körönd, körút, park.

10 Ez a megkötés az utcanevek színességét, hangulatát szegényíti. A hivatalos utcanévadás kezdetei. A városi tanácsok, majd a Fó'városi Közmunkák Tanácsa utcanévadási elvei és gyakorlata A spontán utcanévadás korszakában az utcák neveit esetlegesen rögzítették a jogbiztosító iratok, oklevelek. Az adózás céljából készült összeírások, lajstromok már elsődleges források, a határjárások, adás-vételi felvallások, perek aktáihoz csatolt helyszínrajzok, birtokvázlatok, térképek ugyanígy. A töröktől visszahódított Buda és Pest városok telekkönyvezéséről 1687. május 25-én hozott rendeletet az Udvari Kamara. E felmérésből a pesti, majd az 1694-ben elrendelt összeírásból már budai (Vár, Víziváros) telekkönyvek is fennmaradtak.

11 E „Zaigerek" a telekszámok sorrendjében haladnak, de közlik az utcaneveket, tájékozódási pontokat is.

12 Pesten az első hivatalos névadásra (az előbbi kivételtől eltekintve) 1777-ben került sor. A tanács a terjeszkedő város új településrészeit az alábbi nevekkel látta el : Terézváros (a Szt. Teréz templomról), Józsefváros (a Szt. József templomról). A váci kapun kívül épült új külváros 1790. ápr. 12-én kapta II. Lipót uralkodóról a Lipótváros, fő utcája pedig a Lipót út nevet. Később a Kecskeméti kapun kívüli várost I. Ferencről Ferencvárosnak nevezték el.

13 A gazdasági élet, az iparosok, kereskedők igényei hívták életre a fővárosban az ún. Adressbuch-okat, címjegyzékeket, amelyek egyre bővülve később nemcsak a szolgáltatások, iparosok szerinti keresést tették lehetővé, hanem közölték az utcanévlistákat, a ház, ill. helyrajzi (telek-)számokat is. Az első 1803-ban került kiadásra Ráth Pál szemorvos szerkesztésében, „Adressbuch der Stadt Pesth auf das Jahr 1803" címmel. 1808 és 1810 fordulópont a két testvérváros építészeti fejlődésében. A Pesti Szépítő Bizottmány, majd a Budai Építési Bizottmány ekkor kezdte meg működését. A Pest vonatkozásában mérvadónak tekintett első rendezési tervre (Hild János, 1805) folyamatosan rávezették a később újonnan keletkezett utcák neveit is.

14 Az első hivatalos utcanévjegyzék 1817-ben készült Pest városáról.

15