Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Rainer M. János: Irodalom - politika, 1955

januári szám leközölte Németh László: Galilei című, később sok vihart kiváltó drámájának egy részletét. A Nemzeti Színház több év után bemutathatta Az ember tragédiáját. Az Irodalmi Újságban jan. 22-én megjelent Benjámin László: Köznapi dolgok igézete c. verse, melyet okkal nevezett két héttel későbbi jegyzetében remekműnek Déry Tibor. ,,Az elmúlt tíz év magyar irodalmának történetét vélem kiolvasni ebből a versből. S alatta magának a valóságnak a történelmét." A vers súlyos alkotói és emberi válság, keserű önvizsgálat nyomán született új költői magatartás megfogalmazása. Politikai hitvallásként is értelmezhető: a szektás politikával való szembefordulásként. „Nem mondtam el megannyi bújátmézét/ az életnek, mit kuporgat öt érzék/ s a szív mélyében születő zenét -/ a köznapi dolgok igézetét// ... Ki a világgal váltam vala eggyé/kívánkozom — s nem engednek közüggyé/ önvádak, fagypontig süllyedt viták/ szidalmak s görcsös ars poeticák.//... Mert fogtam én a siker pilleszárnyát / s nem boldogabb, csak lettem tőle gyávább/ s maszattá rondult ujjamon a hímpor./ Mind kínná torzul, ami nem lett kínból."

19 Hasonlóan ellentmondásos jelenségeket figyelhetünk meg az írott sajtó szintje alatt. A Szabad Nép szerkesztőségéből eltávolítottak több újságírót, akik az októberi KV-határozatot követően élesen bírálták az új szakasszal szembeni baloldali ellenállást.

20 A Népművelési Minisztérium decemberi aktívaülésén - Farkas Mihály, a KV akkori ideológiai titkára jelenlétében — Erdei Sándor intézett éleshangú támadást a művelődéspolitika egyes intézkedései ellen.

21 Az Irodalmi Újság fentebb jelzett közleményei nyomán Rákosi Mátyás, Farkas Mihály és Andics Erzsébet személyesen, illetve közvetett úton nyilvános önkritikára szólították fel a szerkesztőséget. Miután ezt Molnár Miklós felelős szerkesztő megtagadta, elhatározták leváltását. Az írószövetség elnöksége — a lap hivatalos felügyeleti szerve — azonban nem vett tudomást erről, Molnár neve 1955. márc. 5-ig felelős szerkesztőként szerepelt a lapon.

22 Mivel magyarázható ez a felettébb szokatlan és furcsa helyzet, amelyben korábban a párt mindenkori politikájával szemben lojális írók és szerkesztők is éles bírálatoknak adnak hangot, a pártvezetők ellenintézkedéseivel pedig - melyek viszont kiszámíthatatlanok és nem állnak összhangban a KV utolsó határozatával — szembeszegülnek? A kérdésre két változási folyamat metszőpontjának leírásával kísérelünk meg válaszolni. Egyik tényező a nemzetközi és hazai politikai helyzet megváltozása. Átmeneti enyhülés után az európai feszültség - elsősorban a Nyugat-Németország NATO-belépésével foglalkozó londoni konferencia, illetve a párizsi szerződések, s az ezekre adott szovjet válaszlépések nyomán — ismét megnövekedett.

23 A külpolitikai helyzetnek a háborús feszültség növekedése hányában történt megváltozása Magyarországon Rákosi Mátyás és csoportja számára lehetőséget teremtett a hatalom teljes körének visszaszerzésére. Ezen a szituáción az sem változtatott, hogy a nemzetközi légkör romlása átmeneti jelenségnek bizonyult. Rákosi Mátyás és hívei nem fogadták el teljes egészében az 1953. júniusi határozat velük szembeni - politikájukat alapjaiban érintő — súlyos kritikáját. A végrehajtást igyekeztek akadályozni, s különösképpen aggasztotta őket a koncepciós perek egyre kikerülhetetlenebbnek tűnő feltárása. Nagy Imre viszont nem nyugodott bele az új szakasz politikájának visszavonásába. A párton belüli hatalmi harc kimenetelét befolyásolta Nagy Imre betegségén és a politikai életből való kikapcsolódásán (1955. január végén szívrohamot kapott) kívül az is, hogy a Rákosi-csoportnak erősebbek voltak a pozíciói a vezetésben. Nagy Imre politikájának sok híve a hatalom perifériáján helyezkedett el (így az írók egy része is). Az ország lakosságának azon része, amelynek körében a júniusi politika népszerűségnek örvendett, általában nem volt abban a helyzetben, hogy véleményét érvényesítse. Ilyen körülmények között következett be Nagy Imre pohtikájának nyilvános elítélése, majd személyének eltávolítása partes állami tisztségeiből az 1955. márciusi és áprilisi központi vezetőségi határozatokkal, majd ennek nyomán az országgyűlésben 1955. április 18-án.

24 A másik változás az hodalmi élet politikai magatartásában következett be. Ezt