Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adalékok az antifasiszta számonkéréshez és a népi demokrácia védelméhez, különös tekintettel a Budapesti Népbíróságra

114. UMKL. NOT iratai NOT 1949. Ein. I. A. 34/14. 115. Lukács Tibor ion. 148. A szerző szerint Kovács Kálmán: A magyarországi népbíróságok történetének egyes kérdései, Jogtörténeti tanulmányok, I. k. Bp., 1966., 172-173. oldalán található a legteljesebb NOT-statisztika, s ezt részben egészíti ki Major Ákos: ítél a nép (közölve: A szabadság hajnalán, Bp., 1965. c. munkájában. Lukács szerint megbízható NOT statisztikával 1949. jan. 31-ig rendelkezünk. Megállapítása korrekcióra szorul. 116. A háborús és népellenes halálra ítélt bűnösök közül Magyarországon 189-et végeztek ki. Legalább 40 esetben a népbíróságok egyhangú jogerős ítéletet hoztak, s ekkor nem kellett a NOT-hoz továbbküldeni az ügyet. 117. Mindhárom táblázat forrása azonos: UMKL NOT iratai NOT 1947. Ein. XI. A/2.; NOT 1947. Ein. XI. 1/3.; NOT 1949. Ein. XI. A. 118. Demény Pál, Skolnik József, Weisschaus Aladár ügyei mellett említést érdemel a távollevő egykori szociáldemokrata vezér, Peyer Károly elítélése. Deményt, a Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikarendészeti (másutt : Politikai és Rendészeti) Osztálya első letartóztatottját 1946-ban, Weisshaust a Magyar Testvéri Közösség eUení perek egyikében, 1947-ben ítélték el. Ugyanakkor már mások ellen is megindultak a konstruált eljárások, pl, Fauszt Imre ellen, akit azonban csak 1953(!) ítéltek el. A nem-munkáspárti személyiségek ellem eljárások közül említést érdemelnek a kisgazda pártvezetők ellen kezdeményezett, ismert népügyészségi eljárások. Kovács Béla ügyére a SZEB közbeavatkozása tett pontot, a távollevő Nagy Ferenc és Varga Béla elleni ügyek megszűntek, majd mindkettőjőket megfosztották magyar állampolgárságuktól. Hasonló eljárásokat folytattak le a megszökött Pfeiffer Zoltán esetében. A politikai ellenzék ellenségnek minősítésével, ehhez bizonyító peres anyag konstruálásával (a nyomozati anyag tematikus rendezésével) akkor hurcolták meg őket, amikor a koalíciós küzdelmekből már rég eltávolították, a-népi demokratikus Magyarország jövőjének alakításából kiiktatták valamennyiüket. BFL Budapesti Népügyészség büntettőperes és elnöki iratai: nevezettek ügyei; Fauszt Imre ügyét ld. Fővárosi Bíróság irattára 1978-as büntetőperes iratai között. 119. Timár István—Ábrahám Mózes: A demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. t.c, Bp., 1946. Ries miniszter előszavával. 120. Vida István: ,J\ demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről" szóló törvényjavaslat megszületése és parlamenti vitája (a továbbiakban : Vida — 1946 : VII.) Történelmi Szemle, Bp., 1965., 2-3. sz. 240-255. 121. A Jogi Reform Bizottság 1946. febr. 16-i ülésének jegyzőkönyve. Ennek másolata Gyarmati György birtokában, rendelkezésemre bocsátását ezúton is köszönöm. Az eredetit ld. MTA Jogtudományi Intézetben. Bibó István és Csorba János, illetve Harrer Ferenc és Szebenyi Endre felszólalásai. 122. Balogh Sándor i.m. 190. 123. A nemzetgyűlés 1946. márc 12-én fogadta el a törvénytervezetet. 124. Sulyok Dezső i.m, 597-598. 125. Vida - 1946: VII. 253. 126. A népügyészségektől a népbírósági ötös tanácsok elé átkerült személyek száma 8475 fő; időközben a 3021 pótnyomozásra visszaadott ügyből 2403 fő esetében a nyomozók befejezték a vizsgálatot, a gyanúsítottak visszakerültek a népügyészségekre, ahonnan a népbíróságokhoz kísérték át őket. A népügyészségi statisztika elkészítésekor ezt már nem vették figyelembe, s ennek következménye, hogy a népbíróságok előtt, a 10 878 befejezett üggyel rendelkező személy esetében közel két és félezerrel több fő adatait tartalmazzák. 127. Ld. 40. sz. jegyzetben közölteket. 128. u.a. 129. Major Ákos idézett visszaemlékezésének, valamint a BFL-ben őrzött pereknek vizsgálata alapján.