Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Hegedűs József - Tosics Iván: Budapest Általános Rendezési Tervének előzményei (1932-1955)

34. Ennek egyik első jele éppen Nagy-Budapest létrehozása volt, amelyről Nezvál Ferenc a Fővárosi Tanács akkori apparátusának egyik vezetője a következőképpen emlékezett : „nekünk ebbe beleszólási jogunk, hogy egyezünk-e, vagy nem, állítom, hogy nem volt. Minket nem kérdeztek meg arról nekünk nagy volt a félelmünk, hogy ezt az óriási nagy tömeget, meg elmaradt részt, ha hozzácsatolják..." BFL Visszaemlékezések gyűjteménye. Nezvál Ferenc V. B. elnökhelyettes visszaemlékezése. 35. E pont információinak forrása (hacsak más utalás nem szerepelt): Budapest Általános Terve, i. m. 36. A népességszám évenkénti növekedése a valóságban a következőképpen alakult: 1951-ben 30 ezer, 1952-53. években évi 45 ezer, 1954-55. évi 45 000, 1956. 50 ezer fogyás, 1958-59: évi 17 500, 1960-61. évi 35 000. Forrás: A felszabadult Budapest 15 éve. Bp. 1959. 37. Egy 1946-os munkaterv például évi 15 000-es lakásépítést tartott volna szükségesnek Kis-Budapestre 10 éves időtávlatban. (Forrás: Budapesti Tanács III. ügyosztályának 10 éves munkaterve. Bp. 1946. FSZEK Bp. Gyűjtemény. Bp. 930-934.) Az 1955-ös lakásépítési program pedig 5 éves időtávlatra kb. 60 ezer lakás felépítését tervezte. (Tervezet: a Fővárosi Tanács előterjesztésére az MDP PB-hez Budapest lakáshelyzetéről, 1955.) 38. Ld. 34. sz. jegyzetet. 39. Idézi: Budapest Általános Terve, i. m. 40. Budapest városépítészeti kérdései. Szerk.:

Preisich Gábor, Sós Aladár, Brenner János. 1954. 41. Lm. 29-33. 42. Budapest Általános Terve, i. m. 43. A felszabadult Budapest 15 éve i. m. 44. I. m. 45. Lm. 46. Budapest Főváros Tanács V. B ülése, 1955. február 11. 47. Lm. 48. Preisich Gábor, i. m. 49. Az adatok forrása: Budapest a szocializmus útján. (1950-1960.) KSH Bp. Városi Igazgatóság. Bp.1962. 50. Fodor László: A főváros szerepe az ország gazdasági életében, 1945—1973. In: TBM, XX. kötet. 51. Fodor László, i. m. 52. Kóródi József-Bora Gyual: A népesség, a munkaerő és az ipar területi koncentrációja. Közgazdasági Szemle, 1959/8-9. 53. Az optimális városnagysággal kapcsolatos korábbi érvelésünk fényében nyilvánvaló, hogy nem „gazdaságtalanságról" van szó, hanem arról, hogy a város növekedése újabb és újabb beruházási „küszöbök" átlépését jelenti (egymillió lakos fölött pl. már metrót célszerű építeni).