Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)
II. Tanulmányok - Hegedűs József - Tosics Iván: Budapest Általános Rendezési Tervének előzményei (1932-1955)
lyamán ténylegesen meg is épített lakótelep (Béke út, Árpád-hídfő, Kerepesi út, Kacsóh Pongrác út, Üllői út, Óbuda, Lágymányos, tehát az általunk „belső lakótelepi gyűrűnek" nvezett telepek). Míg a lakótelepeket a nagyipari megvalósítás lehetőségével és a város nagyobb ipari területeinek szükségletével indokolják, addig a belső főútvonalakra és a korszerűbb kialakítású belső városrészekre kiterjedő foghíjbeépítést a városkép fejlesztésének szükségességével támasztják alá. Végül, és legkevésbé hangsúlyosan esik szó a családi ház építésről, és új elemként felvetődik .. a budai hegyvidék erre alkalmas területein 1 -2 emeletes többlakásos, szabadonálló házak építése/ Láthatjuk, hogy a korábbi telepítési elképzelések közül kimaradt az ipari kerületek központjainak átépítése (amely a leginkább kapcsolódott a közvetlen politikai célok eléréséhez), valamint a belső városrészek átépítése (amely a legköltségesebb lakásépítési forma, legalábbis a közvetlen állami kiadásokat tekintve). A hangsúly áttevődött a menynyiségi és városesztétikai problémákra, és újra megjelent, hacsak bátortalan kezdeményezésként is, a magasabb státuszúak számára később egyre vonzóbbá váló zöldövezeti társasházi lakások formája. Az ÁRT javaslat a lakóterületeket 16 500 ha-ról 18 600 ha-ra, tehát aránylag kismértékben növeli. Ennél lényegesen nagyobb arányú az ipari területek növekedése (2600-ról 4200 ha-ra), bár ezt a terv a Budapesten már meglevő üzemek korszerűsítésének és lazításának területigényével indokolja, és általános elvként hangoztatja, hogy ,.Budapesten jelentősebb nagy új iparüzemek elhelyezésére nem kell törekedni' . Az 1952-es elképzelésekkel összehasonlítva úgy tűnik, hogy Budapest ipari fejlesztése 3 év múltán valamivel kisebb hangsúlyt kapott. (Itt ismét figyelembe kell vennünk a reálfolyamatokat: a Budapestre nézve elvileg restriktív iparpolitikai elképzelések ellennére 1950 és 1954 között 14 teljesen új gyárat helyeztek üzembe, 5,1 milliárd Ft-ot, vagyis a főváros fejlesztésére beruházott összeg 40 százalékát fordították az ipari kapacitás bővítésére. Az adott időszakban 84 fontosabb vállalatot bővítettek Magyarországon, s ebből 41 Budapesten volt. 45 ) Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az 1955-ös ÁRT néhány új elem behozatala mellett némileg enyhítette az 1952-es koncepció alapvető ellentmondásait, feloldani azonban nem tudta azokat. Jól rávilágít erre a Budapesti Pártbizottság és Végrehajtó Bizottság által 1955 februárjában rendezett vita 46 , amelyen két lényeges probléma merült fel. Az egyik a város növekedésének kérdése. A korábbi 5 év tapasztalatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a város növekedése nem állt meg, sőt korábban alig tapasztalt méreteket öltött. Az egyik álláspont szerint a város növekedését meg lehet és meg is kell állítani, ezt részben katonapolitikai szempontok támasztják alá, részben pedig a szokásos városellenes érvek. (A katonapolitikai szempontok elsősorban ahhoz a katonai doktrínához nyúlnak vissza, amely szerint esetleges nukleáris háborúban a támadások polgári célpontok ellen irányulnak.) Ezzel szemben a második álláspont a tényekből indul ki: „Véleményem szerint nyíltan számolnunk kell azzal, hogy az elkövetkezendő 10 15 év alatt tovább fog nőni a főváros. Elvben ki van mondva, hogy ne legyen több ipari telepítés, de - számolva a tényekkel - mégis biztosítani kell ezeket a területeket." Sokkal élesebben fogalmazta meg ezt a problémát a vita egy másik résztvevője: „Azt mondják az elvtársak, hogy katonai szempontból túlzsúfolt a város. Állítom, hogy a mi életünk szempontjából is túlzsúfolt. De mi a helyzet? Az 1949. évi népszámlálás óta, 1954 közepéig 10,5 százalékkal emelkedett a lakosság száma. Abban az időben emelkedett, amikor párt- és kormányhatározatok voltak arra. hogy beköltözni csak különleges engedéllyel szabad, sőt még különleges engedéllyel sem, stb. Mik ennek a szaporodásnak az okai? Egyrészt a természetes szaporodás, de egy nagyváros lélekszámát a természetes szaporodáson kívül mindig is mindenhol a
