Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

I. A levéltár életéből - Szekeres József: Budapest Főváros Levéltára új épülete a II. ker. Heinrich utcában

vén vált lehetővé a három évtizede szünetelő kiadványkészitési és publikációs tevékenység ujrafelvétele. A korszerű xerox, gyorsmásoló, romayor és szedőbetüs Írógépekkel felszerelt reprográfiai műhely feláliitása a kutatási, belső ügyviteli feladatokon kivül kisebb kiadványok, vitaanyagok házi előállitását is lehetővé tette. Több pénz jutott restaurálási és könyvkötészeti célokra.

4 A Levéltár tanácsositását követő első években mégis a rendelkezésre álló pénzügyi keretek még nem tették lehetővé a Levéltár helyzetét alapvetően meghatározó, az Őrzött iratanyag kétharmadát sújtó pinceraktározás és széttagoltság felszámolásának napirendre tűzését. Az 1970-es évek elején a Levéltár uj vezetése sikerrel tudatosította a Fővárosi Tanács tisztségviselői körében, hogy az évszázadok folyamán begyűjtött nagymennyiségű forrásanyag biztonságos őrzése, a külső szerveknél levő s egyre növekvő mennyiségű várostörténeti értékű iratanyag átvételi kötelezettsége, a munkát nehezitő széttagoltság felszámolása, a bazilikái ideiglenes berendezések elhasználódása s végül a tanácsosltással együttjáró uj feladatok ellátása a működést gátló és tarthatatlanná vált elhelyezési körülmények felszámolását követeli meg. A Fővárosi Tanács határozata új levéltár építéséről 1972-ben, a főváros egyesítésének centenáriuma alkalmából a tanács végrehajtó bizottsága megvizsgálta a Levéltár helyzetét és kijelölte a legfontosabb tennivalókat. Az 1972. március 1-i VB határozat kimondotta, hogy a Levéltár tűrhetetlen rossz elhelyezése miatt uj épületet kell biztositani, másrészt el kell érni, hogy a Bazilika pincéjében levő várostörténeti fontosságú iratanyag az uj épület elkészítése előtt is már kedvezőbb körülmények között legyen elhelyezhető. A VB e fontos és a Levéltár életében fordulópontot jelentő határozata megnyitotta az útját a Bazilika altemplomában levő mintegy 60 vagon terjedelmű veszélyeztetett várostörténeti dokumentumanyag megmentésének és a levéltári munka magasabb szintre emelésének. A VB határozata a veszélyeztetett iratanyag jobb elhelyezésének elérésére kétlépcsős intézkedési tervet tartalmazott. Ennek alapján először Is a pincéből egy átmeneti raktárba kerül az iratanyag, ahol megtörténhet a fertőtlenítés, portalanítás és dobozolás. A második lépcsőben - a legkésőbb 1980-ig elkészítendő uj épületbe - kerültek volna beszállításra az átmeneti raktárban előkészített bazilikái, a városházán és Hess Andrási téri részlegekben őrzött iratok.

5 Az Örs vezér téri toronyház-levéltár terve A határozat realizálásának előfeltételei biztosítottnak látszottak. Már 1972 kora nyarán közölte a tanács, hogy a XIV.ker. Örs vezér téri városközpontban tervezett három toronyház közül a 19 szintes, 62 m magas, északnyugati épüA Levéltár költségvetési kerete az 1967. évi 976.400 Ft-ról, 1973-ra 4.130,486 Ft-ra, dolgozóinak létszáma 27 főről 31-re növekedett. A Művelődésügyi Főosztály 1972. febr. 9-i és a BFL 1976. jan. 10-i VB előterjesztései alapján (BFL Ir. 1/1972 és Építési iratok, a továbbiakban Ép. ir. 84/1976); Kivonat a VB 1972. márc. 1-i ülésének jegyzőkönyvéből. 2. napirendi pont: Budapest Főváros Levéltárának helyzete és feladatai. 75-76.sz. Határozatok. (BFL Ép.ir. 3/1972.)