Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Adatok a Lánchid és a Margithíd közötti budai Dunapart építéstörténetéhez
A terek közül a mai Bem József tér egészen 1879-ig Élelemtár-tér nevet viseli. A térre nézett a Radeczky 63 majd később Forgách 64 laktanya. Déli oldalán pedig a katonai ágyraktár található a térképen 65 még 1908-ban is. A Kacsa utcától délre eső tömb területén a Duna-parti részen, előbb a "Király malom" 66 majd később a Ganz-féle villamos telep található. 67 Az 1920-as évek után a területet lakóházakkal építettekbe. A másik az un. "Blum - Gőzmalom", - és a hozzákapcsolódó, részben ipari és raktár-jellegü épületcsoport a Szent Anna templomtól délre található. A tömböt a Fő utca - Vám utca - Margit rakpart - és a plébánia templom telke határolja. 68 1907-re már a Hitelbank a gőzmalom tulajdonosa, kiterjedése azonban változatlan. 69 Az 1937 évből származó térképszelvényen a tömb már nem ipari terület. A telken álló régebbi épületekről a bontásokról szóló részben számolunk be. A XX. század második negyedére megnyitották a Szent Anna utcát. 70 A tornabot lakóépületekkel építették be. A Dunától nyugatabbra a mai Bem József utcában működött 1962-ig a Ganz Vasgyár. A termelés megszűnése után az öntöde-épületet ipari műemlékként rendbehozták, és muzeumot létesitettek benne. Ipari területtömb még ma is a villamosvasút kocsiszín helye a Fekete Sas utcában. E telep a lóvasut működése idején istálló volt, a villamosítás után kocsiszín lett. Ipari terület jellegét a jövőben sem veszti el, mert távlatban a kerület egy nagyobb transzformátor állomást kivan itt telepíteni. A legérdekesebb talán mégis a terület vizmüve. 1500 óta azonos helyen található a mai Fő utca 3. és 5. számú telkek helyén. A vizmü a török hódoltság idején is működött, s a visszafoglalás után 1702-re befejeződik a helyreállítása. 1716-ban szerkezetét lóvontatásuvá alakítják. A század végén Kempelen Farkas a híres feltaláló is korszerűsítette. 71 Mig térképeinken a XLX.sz. közepén találkozhatunk a vizmü területének jelölésével, addig tervanyagunkban már a század elején találunk a vizmüre vonatkozó anyagot. Igy egy 1810 évi terv a vízvezeték ill. "viztorony" helyszínrajzát és alaprajzát rögzíti. 72 Nem sokkal későbbiek Smidt Mátyás vizmü tervei 1814 és 1831 évből. Varásdy Lipót 1867-bŐl származó terve már csupán egy vizmü átalakítási alaprajz. 73 Ezek a tervek a helyrajzi számok alapján a Fő utca 5. számú telekre vonatkoznak. A mult század közepén, 1855-ben egy rendezés előtti állapotot rögzitő 74 térképen, 1856-ból a Fő utca és Duna-part rendezési tervén láthatjuk a vizmü helyét.^ A térképekből látható, hogy a vizmü területe csökken. Már az 1860-ból 63 Uo. 64 Uo. és BFL XV.16. Bp. 11.89. 65 BFL XV.16. Bp. 11.86. 66 BFL XV.16. Bp. átt. 8. 67 BFL XV.16. B. II. 86. 68 BFL XV.16. B. I. 71 (1864).; Bp. III. 45 (1872).; B. átt. 2.; B. átt. 8. 69 BFL XV.16. Bp. IL 86. A mai Aranyhal utca még nincs meg. 70 BFL XV.16. Bp. II. 88. 7 1A vízmű történetére vonatkozó adatok Komarik Dénes szives közlése és az épület helyreállításához készült Tudományos Dokumentáció anyagából valók. 72BFLXV.17. BMT. 124. 73Uo. 145., 135, és 533. 74 BFL XV.16. B.I. 55.(1855). 75BFL XV.16. B. IV.3. (1856).
