Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Adatok a Lánchid és a Margithíd közötti budai Dunapart építéstörténetéhez
mai Szabadság-hid helyén épített ideiglenes hidon, majd a Margitszigeten átvezető* cölöphidon kivül létesült még a Petőfi-hajóhid a Petőfi tér, Döbrentei tér között. Szükség volt azonban a télen jégzajlás esetén nem használható provizóriumok helyett, a végleges hidak megépítéséig olyan, néhány évig használható szilárd hidra, mely az Időjárástól függetlenül biztosltja a két part közötti közúti forgalmat. Ezért uj ideiglenes hld építését kezdték meg, a Báthory utca és a Batthyány tér között. Anyaghiány miatt először fahldra gondoltak, végülls beton pilléreken álló, vasrácsos felszerekezettel készült, csak a parti pillérközök anyaga voit fa. A Kossuth Lajosról elnevezett hld 1946 január 18-ra készült el, egy héttel előtte január 11-én a cölöpözött Marglt-hidat és a Ferenc József-hid helyén épült provizóriumot elvitte a jégzajlás. A Kossuth Lajos-hid valójában fél-állandó hid volt, tiz évi használatra tervezték, ezen Idő alatt birta is a forgalmat. 52 1956-ban először a közúti, majd a gyalogos forgalmat is le kellett zárni. 1960-62-ben bontották le. Ezt követően átépitették a rakpartot és megszüntették a kocsifelhajtót, ezzel szétválasztották az alsó és felső rakpartot. A Batthyány téren igy a felszíni közlekedésben megszűnt a kelet-nyugati tengely. Folyamatban volt azonban már a mai forgalmi csomópont kiépitése. A több szintes csomópont megépítésével ugyanis ismét életre kelt a tömegközlekedés részére a kelet-nyugati tengely. A Lánchid és Márgit-hid közötti partszakasz korszerű kiépítése elképzelhetetlen lett volna a Duna-part szabályozása nélkül, ezért ennek történetével Is foglalkoznunk kell. "Hogy Buda a folyam partjai mellett kiépüljön, és pedig hogy minél díszesebben építtessék ki, - e tekintetben még igen sok kívánnivaló van, és ez csak akkor fog megtörténhetni, ha a budai partok szilárdul átalakíttatnak és a közlekedés szabaddá tétetik a két város között." 53 A partfal első részének megépítése a budai Lánchídfő közvetlen közelében történt meg, szorosan kapcsolódva a hid megépítéséhez, a további partrészre vonatkozóan egyes szabályozási tervek találhatók ugyan, 54 de később keletkezett térképből tudjuk, hogy nem valósultak meg. Az 1870-es térképszelvények még rétegvonalas szabálytalan partot jelölnek. 1880 körül a Lánchídtól északra és délre már látható egy partszakasz beépítése. 55 Az 1890 körül keletkezett térképen pedig már kiépitett alsó és felső rakpart látható 56 a Halász utcánál és a Bomba térnél kocsifelhajtókkal. A Vitéz utca torkolatához közel az alsó rakpart lépcsőssé alakitott és az Élelemtár-tértől északabbra ér véget. Onnan ismét ut jellegű és áthalad a Margit-hid hidfője alatt Is. 57 A Marglthld- és a Rudas fürdő között a kocsiközlekedésre is alkalmas módon kialakított rakpart 1876-1885 között épült ki. 58 A terület tömegközlekedésének alakulása is tükrözi a folyamatos fejlődést. Ismeretes, hogy az első közúti vasutat Pesten 1860-ban épitették. Budán az első vonal a mai Bem József tér és Zugliget között épül ki 1862-ben, a LánchidfŐ - O-buda vonal pedig 1865-re készült el. 59 A villamos üzemre való áttérésnél a budai oldalon a felsővezetékes megoldást készitettek. 60 Ez az átszervezés 52 Források Budapest Múltjából 1945-1950. Szerk. Gáspár Ferenc. Bp. 1973. 208. 53 Vö. a 41. sz. jegyzettel. 54 BFL XV.16. B. I. 71. (1864); XV.17. BT. 130. stb. 55 BFL XV. 16. B.átt. 10. 56 BFL XV.16. B. átt. 8. 57 Uo. 5 *Edvi Illés Aladár: id.m. 74. 59 Uo. 378. 60 Uo. 393.
