Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Adatok a Lánchid és a Margithíd közötti budai Dunapart építéstörténetéhez
alakított Kapucinus téren tett koronázási esküt az alkotmányra I. Ferenc. Egy 1864-es évből származó Duna-part szabályozási terven és még 1870-es térképen is mint Mátyás tér szerepel. 9 1874-ben az FKT (Fővárosi Közmunka Tanács) Hunyadi Mátyás fiára Corvin Jánosra vonatkoztatva Corvin térnek nevezte el. A tér mai arculata a Holló Barnabás által alkotott kúttal és a Budai Vigadóval 1904 óta szinte változatlan. 1908-as térképen a beépités megegyezik a maival. A Corvin tér mai és mult századi felhasználása azonos, lényegében pihenő tér, zöldterület. Piaci vagy közlekedési funkciója nem volt, s ma sincs. A volt Budai Vigadóban levő Népművelési Intézet előtt az autóparkoló terület csökkentette ugyan a zöld területet, de sem ez, sem a Fő utca forgalmi rendezése nem változtatta meg a régi funkciót. A II.világháború során elpusztult épületek telkeinek beépitése még várat magára. Alig néhány telekkel észak felé a Corvin tér mellett alakult ki a mai Szilágyi Dezső tér. Keleten a Duna, északon, nyugaton és délen lakóházak szegélyezik. Nyugati térfala a Fő utca egyik szakasza. Középkori eredetére nincsenek adataink, az 1695 évi Zaiger szerint "der TJndtere Marckh" elnevezés ősi hagyományokra piactéri felhasználásra enged következtetni. Az Alsó vásártér napi és heti piac tartására szolgált. 10 Később az ott cserépedényeket árusitó göröncsérekről Geschirr Platz, a XLX.sz. első felében, 11 a második felében Hafner Plazt, de szerepel a magyar megfelelő neveken is Cserép vagy Fazekas térként a térképeken. 12 1879-ben az FKT fenntartotta a Fazekas tér elnevezést. Ebben az időben a tér nyugati fala még beépitett, pedig már 1868-ban javasolták, hogy a "fő utcza és fazekas tér közti házak kisajátitandók, hogy igy az utcza és tér egybefolyhassanak." 13 A Fő utca még csatlakozik a térhez, hat beépitett telek választja el az átmenőforgalmat a kereskedelmi hasznosítású tértől. A századvégi térképeken már eltűnnek ezek az épületek. 14 A tér 1903-ban kapta mai nevét Szilágyi Dezső 15 államférfiról. Egy 1908 évi térképen a tér már e néven szerepel. A templom felépítésével a tér régi évszázados élettel teli funkciója eltűnt, szerepe csak városkép alakitó, forgalmi és kereskedelmi szempontból azonban jelentéktelenné vált. A terek sorozatából a legjelentősebb szerep a mai Batthyány térnek jutott kialakulásától napjainkig. A vizi és szárazföldi útvonal által körülfogott terület az 1695. évi Zaiger "Oberer Marckh" néven emliti. 16 Bizonyosra vehető a tér középkori eredete de erre tárgyi bizonyitékaink éppúgy nincsenek, mint a török időkről. A török uralom alól felszabadulva a tér nemcsak mint kikötő, rakodó és árusitó góc, hanem hadi fontosságú terület is. Innen ellenőrzi a katonai várparancsnok a vizl ut forgalmát, itt tartja készenlétben ágyúit és ágyúgolyóit. A Bomben Platz, Bomba tér elnevezés is ebből a funkciójából adódik. A tér beépitése sokkal többet változott, mint az eddig vizsgáltaké. A tér kelet felé a Dunára nyitva enyhén lejtosödött, nyugat felől pedig a XVIII. sz.-i polgárházak zárt sora diszltette. A déli oldalon a jezsuiták, az északin a ferencrendiek épülete 9 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) XV.16. B.L 71. (1864); B. átt. 2. 10 Horler Miklós: id.m. 684. 11 BFL XV.16. Bp. 1.9.(1838) 12 BFL XV.16. Bp. 111.45.(1872) 13 „Budaváros szépítésének programjáéból a VII. csoport Viziváros c. pont. In: Táncsics Mihály .Fővárosunk. Bp., 1976. 128.sk. 1 4 BFL XV.16. B. átt. 10., B. átt.8. összevetése 15 Szilágyi Dezső (1840-1901) jogász, polgári politikus, igazságügy miniszter. 1 6 Horler Miklós: id.m. 594.