Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

I. A levéltár életéből - Gáspár Ferenc: Beszámoló a BFL 1971-1976 közötti munkájáról

az I. osztály keretében, 1977. május elsejétől viszont már önálló osztályként működik, egyelőre igen szerény személyi ellátottsággal. A BFL szervezeti stabilitását neheziti az a körülmény, hogy egyrészt szá­mos feladat volumene növekszik és ennek hatására a régi szervezeti keretek szűknek bizonyultak (pl. a technikai részleg, a terv- és térképtár), másrészt egyes feladatkörök helye korábban nem tudatosan alakult ki, pl. az ügyfélfoga­dás a Gyűjtőterületi Osztályhoz tartozik, a kutatóterem, a filmtár az I. osztály­hoz, stb. A fejlődés üteme, az egyes feladatok bővülése, növekedése tovább fe­szegeti a szervezeti rendszer gyenge pontjait mindaddig, ameddig a legmegnyug­tatóbb megoldás nem jön létre. Az 1976. január 1-i létszám az 1971. január 1-ihez viszonyítva (a tényleges foglalkoztatottakat tekintve) több mint száz százalékos növekedést mutat. Több mint kétszeresére emelkedett az I. osztály létszáma, és jelentősen gyarapodtak a többi osztályok Is. Legnagyobb mérvű volt a létszámemelkedés a gyűjtőterüle­ti osztályon, amely azonban még igy sem elegendő az 1975-ben megnövekedett illetékességi körrel együtt járó követelményekhez. Teljesen uj az V. osztály, amelynek állományát ugyancsak kezdetinek lehet mondani, de a műhelyek fejlesz­tésének a helyiség és ezzel együtt a felszerelések, gépi berendezések hiánya gá­tat vetett. Ezen a téren kedvező változást a Heinrich István utcai épületben elké­szült és 1977-től működő műhelyek hoznak majd. Nem javult lényegesen az 1971. évihez képest a tudományos dolgozók és kezelők aránya sem, sőt ehhez hozzá kell tenni, hogy az egyes osztályokon - részmunkában - a kezelők látják el a legszükségesebb adminisztratív feladatokat is. Ha az öt esztendőt végigtekintjük, akkor a bekövetkezett létszámnövekedést feltétlenül pozitivumként, illetve egy több évtizedes elmaradás behozására irányu­ló folyamatként kell értékelni. A pozitívumok mellett azonban jelentkeznek bizo­nyos - részben szükségszerű - árnyoldalak Is. 1976. január 1-én az öt év előtti személyi állományból - az igazgatón kivül - hat tudományos, két kezelő és egy kisegítő dolgozott csak a BFL-ben. Az öt év alatt hatan vonultak nyugdijba, nyolc fő eltávozott az intézményből. (Az azóta eltelt időszak alatt még további egy fő vonult nyugdijba, két tudományos dolgozó áthelyezést nyert más intézménybe.) Tehát az öt év alatt a BFL személyi állománya szinte teljesen kicserélődött. Az 1970. évi igazgató változás előtti létszámból ma mindössze hárman dolgoznak az intézményben. A változások az egyes osztályokon belül eltérő mérvűek voltak. A III. osztály személyi állománya az öt év alatt egy fő kivételével teljesen ki­cserélődött, a gyűjtőterületi osztályon mindössze két olyan munkatárs található, akik már 1971. január 1-én a BFL-ben dolgoztak, de az I. osztályon is csak egy fő maradt a régiekből és teljesen kicserélődött a gazdasági hivatal munka­társi gárdája. A fenti változásokon kivül az öt év során belépett és eltávozott 4 tudomá­nyos, 3 kezelő, 5 adminisztratív munkatárs, továbbá két fiatal kezelő sikeres egyetemi felvétel (nappali tagozat) miatt vált ki az intézményből. A kép teljes­sége kedvéért még el kell mondani, hogy rajtuk kivül számos esetben foglalkoz­tattunk érettségizett, egyetemi felvételre aspiráló fiatalokat elsősorban kezelői beosztásban, de kísérleteztünk fiatalok beállításával a gyűjtőterületi munkában is: összesen 12 fő dolgozott átmeneti jelleggel, több hónapos szerződéses mun­kaviszonyban intézményünknél. E jelentős mérvű fluktuáció okai bennünket is foglalkoztatnak. Kétségtele­nül nagy szerepet játszanak benne a rossz elhelyezési viszonyok, hiszen a ba­zilikái pinceraktár nem vonzó egyetlen fiatal érettségizett számára sem. Csak ismétlésként említem a kedvezőtlen bérezési és jutalmazási helyzetet. De fel-

Next

/
Thumbnails
Contents