Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez
Az ébredők kecskeméti gyűlésén is több ezren vettek részt. A város ébredő lakossága üzenetet küldött Horthyhoz, s kérte, hogy "... városunk büszkeségét: Héjjas Ivánt ... védje meg az elmúlt korszak előidézői és jelenleg titkos hivei által reá szórt aljas rágalmaktól ,.." 171 A gyűlés után megalakult az ÉME kecskeméti csoportja. 172 A Duna Tisza közén a hivatalos - alapszabálylyal működő - ÉME csoportok megalakulása a nagykőrösi, ceglédi beszédekkel indult december közepén. 1919. december 14-én alakult meg az ÉME líjkécskén, 15-én Ókécskén, 16-án Kiskunfélegyházán, 18-án Csongrádon. DöntŐ szerepe volt ebben Herkély Tibornak, aki mint a Duna-Tisza közi propagandabizottság elnöke 1919 decemberének harmadik hetében beszédek sokaságát mondta el, s szervezte meg a magukat eddig is ébredőknek vallókat teljes jogú, ébredő igazolvánnyal ellátott helybéli csoporttagokká. Az Alföld jelentős részének megszervezésével, alapszabályokkal működő vidéki csoportok létrehozásával, programjaikban a zsidókérdés felkorbácsolásával és társadalmi kulcskérdésként középpontba állításával, a más szélsőjobboldali elemekkel történt kapcsolatki épités sel az ébredő magyarok elindultak azon az uton, amelyet Balogh Ferenc szerint "... a felszabadulás és az erők zavartalan kibontakozása..." jellemez. 173 Társadalmi bázis és program az első országos elnök megválasztása idején Az országszerte egyre szélesebb méreteket öltő ébredő szervezkedés közben kialakult az ÉME magja: az egyesület társadalmi bázisában nincsenek ott a "... tollbóbitás nagyságák, reszketőinu kegyelmes urak. Hiányoznak a gerinctelen, szolgalelkü, talpnyaló elemek. Ott vannak állandóan a polgári középosztály képviselői..." - irta a Mire várunk még. 174 Az 1919-es ébredő karácsonyi vásár után 175 az.újévi vezércikk az egyesület lapjában már a politikai sikerre való igényt jelentette be. Miért nem történik mégsem semmi? "Miért a sok alkudozás, egyezkedés, tehetetlen és alaptalan óvatosság, ijedt félénkség?" 176 Az Ébredő Magyarország 1920. január elsejei számának 18. oldalán "Az ÉME a zsidókérdést meg fogja oldani" cimmel kivezető utat javasolt az alábbi reformok mihamarabbi törvénybe iktatásával: a zsidók vallási szertartásokat Magyarországon csak egyetlen nyilvános imaházban folytathassanak; pusztán, kis- és nagyközségben öt zsidó családnál több egyszerre ne lakhasson; csak hatósági engedéllyel lehessenek a zsidók klubok, társulatok vagy szövetkezetek tagjai; katonai szolgálatot rangfokozat elérése nélkül, kötelező jelleggel teljesítsenek a zsidók; csak öt holdnál kisebb ingatlanjuk lehet vagy ezzel egyenértékű villa; minden magyar és zsidó között kötött korábbi szerződést érvénytelenítsenek; adókulcsuk a tiszta jövedelmük 50%-ában állapitassék meg: börzén és a sajtóban közvetett uton sem működhetnek tovább; nevük magyarosítása tilos; ki nem keresztelkedhetnek; a "felekezet nélküli" zsidókra is ki kell terjeszteni az előbbi171 ÉM. 1920.1.1. II. évf. 1.SZ. 26-27. Az ÉME kecskeméti nagygyűlése 172 Az ébredőkkel szimpatizálók nagy tömegei ellenére a kecskeméti helyi csoport csak 1919. december 21-én alakult meg. 173 OLP. 1354. ÉME ir. 2. tétel. 174 Mire várunk még, Győr, 1920. január I. évf. 6.sz. 175 Népakarat, 1920. január II. évf. 2.sz. Nagyon jól sikerült karácsonyi vásárt szervezett az ÉME 176 ÉM. 1920.1. l.II.évf. l.sz.3.
