Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

közegek az ÉME tagok lakásán. A cenzor leváltása mellett a románok sajnálkozásukat is kifejezték a hivatalos sajtóban.

92 Közölték, hogy a plakát visszaélés folytán kerülhetett a nyilvánosság elé, s hogy a maguk részéről ezt mélységesen elitélik. A megtorlás pedig "folyamatban van". Az első hetek plakátháborus időszakát az jellemezte, hogy a hatalomrakerültek csak stróhmannok, a hagyományos uralkodó rétegek - a nagybirtokosság és a finánctőke - még a háttérben maradtak. A "szálláscsinálás mesterségét rábízták a pénzéhes, tág lelkiismeretű, jelentéktelen akarnokokra", 93 "az ország olyan politikusok kezébe jutott, akiknek teljes analfabétizmusát csak üzleti mohóságuk múlja felül".

94 Schnetzer tábornok a maga pretoriánus gárdájának szükségességét már 1919. augusztus 20-án megfogalmazta: a kevés megbizható budapesti lakosra való tekintettel elkerülhetetlen "az önkéntes karhatalmi alakulások (tiszti és altiszti zászlóaljak, egyetemi és műegyetemi alakulások, közalkalmazottak stb.) azonnali szervezkedésének megengedése." 95 A Friedrich-kormány és az önkéntes karhatalmi alakulatok között erőteljes összefonódás jött létre. A románok budapesti jelenléte csak a sajtóban tüntette fel sporadikus jelenségként a fehérterror megjelenését. Ezek az uj érdekképviseleti formában megszervezett társadalmi csoportosulások, az ébredők és társaik - a kormánytól hallgatólagos támogatásban részesülve - egyszerre akarták minden területen a változást, hatalmukba keriteni a gazdaságot, a társadalmi és kulturális életet. Akcióik egyaránt mutatták a Fővezérség és a keresztény nemzeti politikusok igényét a totális diktatúrára, mert mind az ÉME, mind a Gömbös-féle MOVE programja sok esetben egybeesett ezeknek a szélsőséges elemeknek az igényével is. 96 Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásának ténye a volt hatalmi apparátusra erős hatást gyakorolt, a katonatisztek, tisztviselők jelentős része deklaszszálódott. A Tanácsköztársaság megdöntését követően ez az újra aktivizálódó középosztály, más rétegekkel kibővülve 1919 őszén már nemcsak belső helyzetének megszilárditásán fáradozott, hanem a szomszédos Ausztriában megpróbálta az osztrák jobboldalt hatalomra juttatni, s az ÉME közvetitésével ezekbe az akciókba a bajorokat is bevonták. 97 Ezek a külpolitikai lépések azonban 1919 őszén, telén az európai, s ezen belül a magyar viszonyok rendezetlenségéből fakadtak, amelyek ugyanakkor a szélsőjobboldali rétegek számára kedveztek. Az újonnan kialakult hatalmi struktúra vezetőinek érdekei a korábbi vezető osztályok gazdasági érdekeivel sok tekintetben szemben álltak, 98 sa polarizálódás hamarosan megindult. Ebben az ingatag politikai helyzetben kerültek a pillanatnyi hatalom csúcsaira azok a másod-, harmadrendű politikusok, akiknek feladata a megtorlás végrehajtása volt.

99 Társadalmi bázisukban a katonatisztek kezdeti jelentős ré92 Budapesti Közlöny, 1919. VIII. 16. Esti Kiadás, 87.sz.5. Nyilatkozat. 93 Böhm Vilmos: id.m.365. 94 Jászi Oszkár: Magyar kálvária, magyar föltámadás. (A két forradalom értelme, jelentősége és tanulságai) Bécs, 1920. Bécsi Magyar Kiadó. 144. Jászi szerint a fehérterror lényege az, hogy eszköz volt az elfajult klerikalizmus és a parlagi feudalizmus kezében mindazon erők kiirtására Magyarországon, akik 1890-1918 között itt a nyugati kultúrát terjesztették. 95 Iratok az ellenforradalom történetéhez. I. köt. Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon' 1919-1921. szerk.: Nemes Dezső. Bp. 1953. Szikra, 214. (eredeti: OL ME. 1919. XXXVII. 4390. Schnetzer hadügyminiszter átirata Friedrich miniszterelnökhöz 1919. VIII. 20.) 96 Az ÉME vezetése - a fennmaradt források tükrében - független volt a Fővezérségtől. 97 Kerekes Lajos: Ausztria története 1918-1955. Bp. 1966, Akadémiai K. 29-30. 98 Ormos - Incze: id jn. 26-27. "Berend T. Iván - Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után, 1919-1929. Bp. 1966, Akadémiai K. 8.