Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

miien a névsor keletkezésének idejét, a fővezéri posztra ajánlott Horthy, a hadügyi tárcára előterjesztett Friedrich, a munkaügyi tárcára előterjesztett Vanczák és a népjóléti miniszteri posztra javasolt Peidl nevei minden kétséget kizáróan igazolják az antedatálást. Hiszen az ÉME élesen szociáldemokrata- és kommunistaellenessége közepette sem Vanczák, sem Peidl neve nem jöhetett szóba, mig más oldalról a Friedrichhel való barátság nyert megfogalmazást a javaslatokban.

79 Az ÉME és az ellenforradalmi csoportosulások akcióinak sikertelensége fokozta a forradalmi erők fellépését. Az ébredők nagy része újból vidékre menekült, elfogott tagjaik közül több azonban ismételten megszökött.

80 Az egyesületet felszólították irattárának beszolgáltatására, s a további működés beszüntetésére.

81 A Bauer vendéglőben negyven ébredőt tartóztattak le, köztük a Ferencvárosi Torna Club ott levő atlétáit, Malaky Mihályt, Lázár Józsefet, Pataky Ferencet, Rumbold Gyulát és Rumbold Attilát, akiknek zsebében az igazoltatások során megtalálták ébredő igazolványukat. 82 Újabb ébredők elleni elfogató parancsok jelentek meg, melyek ha nem is jártak mindig eredménnyel, ideiglenesen sokkolták az ébredőket. A régi vezetőség vagy külföldre, vagy vidékre menekült, hol börtönben, hol szökésben, hol szabadlábon voltak. Mindezek miatt uj vezetőséget kellett választani. Az ugyancsak meghiúsult Dormándy-féle akcióban is részt vettek az ébredők képviselői Remetei-Kőváry János, gyöngyöshalászi Takács, Freissperger és dr.Uhrblick vezetésével. Freisspergert elfogták, de az ellene már korábban hozott halálos Ítéletet nem hajtották rajta végre, mert hamis igazolvánnyal félrevezette elfogóit. 83 1919 júliusában egyre több ébredő ellen jelent meg elfogató parancs, de végrehajtásukra már nem maradt idő. Utolsó Tanácsköztársaság-ellenes akciójukat Wagner Antal és társai követték el, a megmozdulás a többi ébredő akcióhoz hasonlóan most is sikertelenül végződött. 84 Augusztus elején lemondott a tanácskormány. A belső ellenforradalom megtorló és restauráló terrorját már a hazai tisztikülönitmények hajtották végre.A legalitás viszonyai közé visszakerült ébredő, MOVE-beli, s más szélsőjobboldali egyesületbe tömörült ellenforradalmárok Budapesten és vidéken azonnal hozzáláttak a kommün képviselőivel való leszámoláshoz. Augusztus 3-án az ébredők kiverték a Galilei Kör tagjait a Sörház u.3. sz. alatti házból, s itt rendezkedtek be.

85 A Peidl-kormányt elmozditó Fehérház-akció 86 után újra összesereglett az ÉME Budapesten maradt tábora, de tevékenységük ekkortól már minőségileg más. Balogh Ferenc az ÉME megalakulásától a Peidl-kormány lemondatásálg terjedő időszakot, az ÉME forradalmak alatti történetét, a következőkben foglalta össze: már megalakulásától kezdődően az ÉME szólaltatta meg legtisztábban a magyarság érdekeit. A kereszténység ekkor létező többi szervezete politikai mult79 ÉM. 1919.XII.7.I.évf.6-7.sz.l. 80 Zgroch Jánosnak, a választmány tagjának is sikerült kiszöknie a börtönből. 81 ÉM. 1919JÍII.7.1.évf. 6-7sz.ll. 82 A letartóztatott ferencvárosi atléták közül a Tanácsköztársaság idején csak Pataky Ferenc ellen folyt eljárás. (BFLVII.18.d. 13/1128/1919. Pataky Ferenc) 83 Freissperger Bélát halálra ítélték a Tanácsköztársaság idején, mert a Lenin-fiúkról névsort vezetett. 84 BFL XVI.3. A budapesti Forradalmi Törvényszéki fogház iratai. Napi jelentés 1919. július 23. A sikertelen röpirat akciót követően 19 személyt tartóztattak le. 85 Az ÉMÉ-hez hasonlóan cselekedett a MOVE is, amely a szabadkőművesek páholyházát foglalta el a Podmaniczky u. 45. alatt, s az EX-szel és később a Gömbös Gyula Társasággal együtt a második világháború végén történt német megszállásig ott is maradt. 86 A Fehérház akciót részletesen ismerteti Balogh Ferenc naplója (ld. 37. jegyzet)