Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918 november-1920 március közötti történetéhez

kozott. Kijelentette, hogy nem a polgárból kell proletárt csinálni, hanem fordítva. Beszédében nem juthatott tovább, mert a Múzeum körútra felvonult csepeli munkásezredet látva a vezetőség a gyors távozás mellett döntött. A rendőrség az eseményekbe nem avatkozott bele. A baloldali tömegek fellépése következtében meghiúsult nagygyűlés után a vezetőség feloszlatta az ujragyülekezoket, félve a forradalmi tömegek hangulatától. A kialakult helyzetben a választmány az illegális keretek közé való húzódás mellett döntött. Kapcsolataikat, szervezeti kereteiket, társadalmi bázisukat titokban igyekeztek kibővíteni. Érintkezést kerestek már a Dunántúlon is szervezkedő ébredőkkel, Budapesten pedig a munkásságot szerették volna megnyerni.

64 A szervezkedés teljesebbé tételével párhuzamosan az ébredők elleni intézkedések is kiteljesedtek, mindennapos eseménnyé váltak. A sajtó rendzavaró, apró tolvajlásokban részt vevő társaságnak állította be őket, 65 január végére létszámuk mégis kb. 4.000 fő lett. A választmányi gyűléseket is bujkálva tartották meg. 66 A vezetőség formailag feloszlatta az egyesületet, választmányi tagjainak listája viszont a rendőrség kezére jutott, többen börtönbe kerültek közülük.

67 A választmány azonban tovább dolgozott. A budapesti mellé felállították a vidéki propagandabizottságot, közvetlen kapcsolatokat épitettek ki a vidéki, főleg dunántúli városokkal. Nagykanizsán megalakult az első vidéki ÉME csoport. Megkezdték az elnökválasztást előkészítő tanácskozásokat. Programokat, röpirattervezeteket dolgoztak ki. Radisics most igy jellemzi a helyzetüket: "Szuronyok, géppuskák és kézigránátok asszisztenciája mellett igyekszik már hetek óta kiönteni szive keservét az ÉME. Dehát nem megy, szétverik őket."

68 A polgári pártokkal való kapcsolatfelvétel, a legalitás megszerzése és az üldöztetések elleni védelem jegyében küldöttséget menesztettek a Lovászy-féle Függetlenségi Párthoz is, kihasználva Kossuth Lajos halálának évfordulóját. Az ébredő mozgalom szélsőséges hangvételével, egyre élesedő antiszemitizmusával azonban beszűkítette társadalmi bázisát, s az egyre radikallzálódó tömegeket a szocialista mozgalom különböző szárnyai szervezték meg. Országos szervezkedésükkel párhuzamosan visszaszorulásuk is megfigyelhető. Céljaik között hiába próbáltak teret adni a budapesti munkásság megszervezésének, ez 1919 februárjában, márciusában anakronisztikus volt. 69 Az a néhány ezer - megszervezett - ember, akik "az ébredők és a MOVE köréből" kerültek ki, nem lehetett veszélyes közvetlenül 1919 tavaszán, de latens ellenforradalmiságukkal valós nehézségként jelentkeztek a mindenkori kormányzat képviselői számára, sőt az ellenforradalom potenciális lehetőségét jelentették. 54 ÉM. 1920.1.llll.évf. 2.SZ. 5-6. 55 Egyeseket Károlyi békepolitikája, másokat a sajtóközlemények („. . . az ébredők csirkefogók, kávéházi söpredék") távolítottak el az ÉMÉ-től. 56 ÉM. 1920.1.11. Ilévf. 2. sz. 5-6. 67 Az „első ébredő politikai foglyot", Bezsilla Nándort 1919. II. 7-én tartóztatták le. Kihallgatásakor elmondta, hogy a zsidókérdést sürgősen meg kell oldani, de amíg például egy Jászi van a kormányban, ez csak ellenforradalmi alapon, véres úton lehetséges. Letartóztatásának oka lázítás volt (BFL VIL5.c. Budapesti Küályi Büntetőtörvényszék iratai. Büntető perek iratai. Mutatókönyvi bejegyzés 2378/1919.). Február 15-én szabadlábra helyezték. Pestújhelyen fuvarosként dolgozott újabb letartóztatásáig, majd a Batthyány-palota pincéje, a Gyűjtőfogház voltak 101 napos megpróbáltatásainak" színhelyei. A Tanácsköztársaság megdöntése után szabadult ki. 68 Uj Nemzedék, 1919.II.2. VLévf. 5.sz. 12-13Jí(adisics)£'(lemér): Az utca politikusai c. cikk. 69 BFL VII.2.C. Pesti (1875-től Budapesti) kir. törvényszék polgári peres iratai, 4. H.36.537/1921.