Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Kétyi Andrásné: A Fővárosi Pedagógiai Szeminárium megalakulása

vitatására. A vitára, a kritikai megvilágításra szükség volt, mert igy a tanitó, ismereteinek birtokában, ki tudta választani a sokféle irányzatból a helyeset, s a leghatékonyabb módszer alkalmazásához alapvető útmutatást kapott. A laboratórium munkáját kiegészítették, illetve előkészítették a filozófia, a pedagógia, a lélektan, a gyermektanulmány tárgykörében elhangzott előadások, s mindazok az előadások, melyek a gyermek alaposabb megismerését segítették. A pedagógiai laboratórium lehetőséget adott a hallgatóságnak, hogy a gyermekkel kapcsolatban különböző vizsgálatokat végezzenek. A megfigyelés, a pedagógiai kisérlet olyan feltétel mellett folyt, mint amilyen körülmények között a rendes iskolai munka. A kutatások célja a budapesti gyermek megismerésében állott. A laboratórium munkatársai arra törekedtek, hogy ez a megismerés ne csak tapasztalati uton, hanem elméletileg megalapozott tudományos módszerekkel is történjék. Tanitották, hogy a gyermek megismerésével alakulhat ki helyes gyakorlati pedagógia az iskolában. A kisérlet, a megfigyelés során szerzett adatok hasznosaknak bizonyultak a tudományos pedagógia számára is. A laboratórium munkája kiterjedt a tanulók képzettségi fokának megállapítására, annak kutatására, minek a megtanulása, megértése okoz a tanulónak nehézséget. Pedagógiai szempontból érdekes eseteket is gyűjtöttek a tanitói, a nevelői gyakorlatból. A tanulók testsúlyára és magasságára vonatkozó mérések, a tanulók alvási idejére vonatkozó adatgyűjtés, a figyelem lankadásának mérése, a tanulók előtt ismeretlen szavak gyűjtése mind-mind a gyakorlati munka megkönnyítés ét, tudományos alapra helyezését szolgálta. 93 Pedagógiai Muezum 94 A Fővárosi Pedagógiai Szeminárium ezen intézményének feladatát igy fogalmazták meg. " a fővárosi iskolák életére vonatkozó mindazokat az adatékokat gyűjti és őrzi, amelyek jellemzik a fővárosi iskolák pedagógiai munkáját, vagy amelyek más tudományos és neveléstörténeti szempontból értékkel birnak."95 A pedagógiai múzeum gondolatát a Magyar Gyermektanulmányi Társaság vetette föl. A gyermektanulmányi Múzeum alapját Nagy László saját gyűjteményével alapozta meg. A múzeum életre hivásához segitőtársat talált Dr. Bárczy István polgármester személyében, aki ekkor a Gyermektanulmányi Társaság társelnöke is volt. Bárczy István nagyra értékelte a társaság munkáját, s annak működéséhez erkölcsi, anyagi támogatást is adott. Lényegében a társaság munkájának zavartalanságát az állam és a főváros együttesen biztosította. A Gyermektanulmányi Múzeum "1911-ben a Társadalmi Múzeum testvéri támogatásával átengedett szűkös helyiségben nyilt meg. 1912-ben a székesfőváros helyezte el a Pedagógiai Szemináriumban, s 4040 K értékű uj berendezést is készitett számára."

96 Ennek a múzeumnak mintájára alapitottak Nagyváradon, Nagybecskereken, Prágában, Barcelonában, Berlinben, Hamburgban Gyermektabuimányi Muzeumot. 97 A múzeum főtitkára Ballai Károly lett. A Nagy László által életrehivott múzeum az egész ország területéről gyűjtött adatokat a gyermek testi és szellemi fejlődésére. Az ország különböző területéről érkezett gyermeki alkotásokat 93 BFL IV. 1407.D. Bp.Szfv.Tan.ir. Tan.Uo.4c.Közp.ir. 926/1912-VII. 94 Uo. FPSz Ideiglenes Szervezete, 2.§. 95 Uo. 26. §. 96 Nagy László emlékkönyv. Bp. 1913. 21. 97 Uo.