Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Kétyi Andrásné: A Fővárosi Pedagógiai Szeminárium megalakulása
A lélektan tanulmányozása fontos a tanitónak, mert e tudomány kelló' ismerete, értése segiti a gyermek alaposabb megismerésében, abban, hogy a gyermektanulmányozást tudományosan, megbízhatóan végezze. Indokolttá tette a lélektannal való elmélyültebb foglalkozást az is, hogy a tanítóképzők lélektanból a jelöltnek keveset adtak útravalóul és jobbára nem is egészen azt, amire a tanitónak a gyakorlatban szüksége volt. A laboratórium lehetőséget adott arra, hogy a tanitó megismerje azt a kapcsolatot, amely a lélektant és a pedagógiát fűzi egybe. A lélektani tételek pedagógiai alkalmazásának bemutatására nagy figyelmet fordítottak. Ezenkívül az érdeklődőknek biztosították, hogy elmélyülten foglalkozzanak pusztán a pszichológiával is. Az itt folyó munka módot adott a tanitóknak arra, hogy a lélektani gyakorlati munkába aktivan bekapcsolódjon. A tanitónak az itt folytatott mnnkásság nagy jelentőségű már azért is, mert munkásságának alapja tanítványainak ismerete. Az FPSz vezetése nagy gondot forditott arra, hogy e tárgykörben a tanítóság ne csak előadásokat hallgasson, hanem a hallottakat laboratóriumi gyakorlattal kapcsolja össze. A lélektani laboratórium vezetője, a modern kísérleti lélektan egyik úttörője Dr.Révész Géza egyetemi tanár volt, aki a budapesti egyetemen kísérleti lélektant tanitott. 1912. október 9-én 82 kapta megbízatását a tanácstól. A laboratórium asszisztensei, Révész Emil, Dr. Hermann Imre, Láng Juliska, 83 Lélektani előadások tartásában és kisérletek vezetésében közreműködtek még: Ranschburg Pál egyetemi m. tanár és Nagy László tanitóképzőintézeti igazgató. 84 Induláskor a lélektani laboratórium felszerelése még hiányzott,munkálkodása korlátozott maradt. Elsősorban azokra a kísérletekre szorítkozott, melyek az előadásokkal álltak kapcsolatban. A tartalmas munkát a résztvevők alkotóvágya, tenniakarása biztosította. Az eszközök beszerzése folyamatosan megtörtént. A felszerelés olyannyira tökéletesedett az idők folyamán, hogy az FPSz-t levélben megkereste az amszterdami egyetem is, hogy kísérleti eszközt kérjen kölcsön. 85 Néhány fontos irodalmi kérdés feldolgozásával indította a laboratórium vezetője az intézmény munkásságát. Foglalkoztak koponyamérésekkel, amelyeket Dr.Török Emil orvos végzett a gyakorló iskola növendékein. A mérés 8-9 éves gyermekekre terjedt ki. Megmérték a gyermek koponyájának belső térfogatát, hosszúsági átmérőjét, fejszélességét, fejmagasságát. A méréssel az volt a cél, hogy a testi fejlődés jelenségeit, tényeit összehasonlítsák, egybevessék a lelki fejlődés, az értelem kialakulásának menetével. 86 Dr. Ranschburg Pál az iskolába lépő gyermek képzet- és szókincsét vizsgálta. A kisérlet eszközei összeválogatott képek és ábrák voltak. A kísérletekből az tűnt ki, hogy az iskolába lépő gyermekeknek a tárgyakról, a külvilágról a cselekvésről sokkal több képzete van, mint azt a felnőttek gondolnák, vagy a pedagógusok feltételeznék. A vizsgálat eredményeit Dr.Ranschburg Pál "A gyermeki elme" c. müvében ismertette. 87 Nagy László a gyermektanulmányozással foglalkozott elmélyülten. Kutatásainak célját a gyermek mindenoldalú tanulmányozásában látta. Hangot adott annak a 82 BFL VIII. 761. FPSz. ir. iktatókönyv, 1911-15. 83 BFL IV. 1407.D. Bp.Szfv.Tan. ir. Tan.Üo.-k. Közp.ir. 926/1912-VII. 84 Uo. 85 BFL VIII. 761. FPSz ir. 137/1912. 86 BF1 VIII.401. Bp.szfv.VIII.ker. M.T.téri Gyak. Elemi leány Népiskola ir. 1912. 87 Uo.
