Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

ni akart a hajóhid ügyében; majd miután értesült arról, hogy a hidépités már folyamatban van, utasitotat az Első' Magyar Gó'zhajózási Társaság igazgatóját, hogy bocsásson egy gőzöst a hidépitők rendelkezésére, megbízta továbbá Tenczer Károlyt, a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium ut- és hídépítési osztályának főmérnökét a műszaki felügyelettel. A miniszter azonban ezt a már épülő hajóhidat is csak ideiglenes megoldásnak tekintette, s erről Irányit értesítette is. A kormánybiztos június 4-én közölte a miniszter rendeletét a Pest városi tanácscsal. A tanács a június 5-i ülésén erre ugy határozott, hogy Budával való tárgyalásait a hajóhid ügyében a miniszter rendelete értelmében folytatja a továbbiakban. Junius 6-ra a Csány által ideiglenesnek tekintett hajóhid elkészült; teherbírása azonban meglehetősen csekély volt, ezért a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium szükségesnek látta a hid használatának szabályozását. Megindultak ugyanakkor a tárgyalások Csasznek Józseffel a végleges hid elkészítése érdekében. Csasznek a munkát elvállalta, s a végleges hajóhid építése június második felében elkezdődött. Folytatódtak közben a Lánchid épitési munkálatai is. Köztudott, hogy az osztrákok Hentzi parancsára a hid budai hídfőjénél a lánckamrákat aláaknázták, majd amikor a várparancsnok látta, hogy a várat nem tudja tovább tartani, parancsot adott a hid felrobbantására. A dicstelen feladatot Alois Allnoch ezredes, a 23. császári gyalogezred parancsnoka hajtotta végre. Allnoch égő szivarját dobta az egyik lőporos hordóba. A robbanás az ezredest megölte, a hidban azonban jelentősebb kár nem esett. Elpusztultak viszont az ostrom alatt a hid építéséhez szükséges műhelyek és egyéb berendezések* s ha a robbanás különösebben nem is, a műhelyek elpusztulása jelentősen visszavetette az építkezést. A robbanás okozta károk - mint ezt Adam Clark, a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium tanácsosa, a Lánchid épitési munkálatainak irányitója közölte Hajnikkal - igen hamar helyrehozhatók voltak, s mint már emiitettük, a hidat átmenetileg a gyalogos közlekedés számára is használhatóvá tették; sőt, a később ismertetendő pesti népünnepély idejére külön is megerősítették a híd padlózatát.

42 Tervek a főváros fejlesztésére A két város helyreállítása, amely a kormányzó és egyes miniszterek érdeklődését, valamint közvetlen és sokirányú intézkedéseiket is kiváltotta, a két város továbbfejlesztésének egy függetlennek és hatalmasnak álmodott ország méltó központjává emelésének terveivel fonódott össze. Kossuth ezeket a terveket - egyelőre még nagyon általános formában - abban a május 23-i, Irányihoz intézett levelében jelezte először, amelyben "a főváros lakossainak magas hazafiúi resignatioval tanusitott lelkesedésért" mondott köszönetet. Irányi Kossuth üdvözBFL Buda Tan.jkv. 1849.jún. 2., 1849. jún. 6.,uo.J>est Tan.jkv. Közgyűlés 1849. máj.16., 1849. máj. 23., 1849. máj. 26., 1849.jún. 14.,uo. Tanácsülés 1849. máj. 25., 1849.jún. 1., 1849.jún. 2., 1849.jún.4., 1849. jún. 5., 1849. jún. 9., 1849. jún. 11., 1849. jún. 20., 1849. jún. 22., uo.GBjkv. 1849. máj. 29., 1849. jún. 6., uo. Közig. ir. 1848/49:619, uo. Rendőri ir. 1848/49:319, 1848/49:321, HL 1848-1849. évi ir.,OL Bm. Ein. ir. 1849:106, 1849:119, uo. Debreceni ir., 678. uo. KKm. Ein. ir. 1849:48,1849:54, 1849:70, 1849:71, 1849: 113, 1849:160, uo. Középítészeti ir. 1849-19-1,1849-19-2.,!849-19-3,1849-19-4, 1849-24-1, uo. Irányi Dániel ir., uo. 1848-49-es nyomtatványok., MT 1849. máj. 30., PH 1849. jún. 9., R 1849.jún. 17., Steier: i.m. 319. sk., Wildner: i.m. 208., Munkásmozgalmak 1848-49. Iratok a magyar munkásmozgalom történetéhez. Az anyagot összegyűjtötte és a bevezetést írta: Mérei Gyula. Bp. É.n. ( 1948) 265., KLÖM XV. 503., Budapest története IV. 97.