Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

tak el az orosz sereg Magyarország megtámadására tett előkészületeiről, majd a cári seregek Magyarország területére történt betöréséről szóló hirek. Az első riadalom után ugy tünt: ezek az értesülések hamisak voltak; hamarosan kiderült azonban, hogy az orosz csapatok valóban átlépték a határt, s közelednek az ország belseje felé. 22 A hivatalos lap terjesztése A kormány tagjainak tájékoztatása mellett Irányi szükségesnek tartotta részben a saját - megfelelő információkra támaszkodó - tájékozódását, részben az illetékes hivatalok és hivatalos személyek megfelelő tájékoztatását. Ezért már április 30-án kérte Kossuthot, hogy a Közlönyt kellő időben és számban küldesse Pestre, majd május 8-án a belügyminisztériumot szólította fel: közöljék, hogy a Közlönyt "a dunántúli részekre, mellyek az ellenségtől tiszták" el akarják-e küldetni, s az ő közvetitésével-e, s ha igen, akkor a szükséges példányszámot juttassák el hozzá. Szemere rendelkezett is jelentős mennyiségű hivatalos lap Irányihoz juttatásáról; a kérdés azonban végül ugy oldódott meg, hogy Kossuth Pestre küldte Gyurmán Adolfot, a Közlöny szerkesztőjét, hogy ott a lapot 2 000 példányban nyomassa ki. Erre a célra bármelyik pesti nyomdát igénybe vehette, továbbá utasitást kapott arra, hogy megbízatása eredményessége érdekében azonnal jelentkezzék Irányinál "ki a felmerülhető akadályokat hatáskörénél fogva elháritandja". Gyurmán a fenti utasításokat teljesítette, s a lap első 1849. évi fővárosi kiadású példányai hamarosan el is készültek. 23 A kormánybiztos intézkedései a kormányzó és egyes minisztériumok közvetlen utasításai alapján A Közlöny példányainak nyomtatására Irányi nem gyakorolt közvetlenül befolyást, a Függetlenségi Nyilatkozat idegen nyelvekre való lefordittatása és megfelelő példányszámban való kinyomtatása azonban Kossuth utasítására közvetlenül az Ő feladata volt. Ezt a sokrétű, jelentős mennyiségű időt és energiát igénylő munkát nem ismertetjük részletesen. A kormánybiztosnak azonban ezen kivül is igen sok speciális feladatot kellett a kormányzó, illetve egyes miniszterek közvetlen utasítására teljesitenie. Igy neki kellett gondoskodnia többek között a kormányzóelnök számára szükséges térképek beszerzéséről, valamint a hadügyminisztérium megbízásából a tábori kórházak megfelelő felszereléséhez nélkülözhetetlen orvosi műszerek megrendeléséről és legyártatásáról. Gondoskodnia kellett azután - Kossuth egyik május 14-én kelt rendelete következtében - arról, hogy a komáromi várba minél előbb hat-hét orvos és egy állatorvos menjen; s látcsöveket, valamint térképeket is kellett küldenie ugyanoda. Felszólította a kormányzó arra is, hogy haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a komáromi várparancsnoksággal, s annak a fentiekhez hasonló igényeit a lehetőségekhez képest maradéktalanul elégítse ki. Ugyancsak a kormányzó kérte fel arra, hogy az ellenségtől május elején Baja közelében elfoglalt, s javítás végett Pestre küldött 22

OL OHB Ált. ir. 1849:6920, 1849:7068, 1849:7131, 1849:7248, uo. Szemere Bertalan ir. 1849:36, 1849:49. uo. Bm. Ein. ir. 1849:22, 1849:58, 1849:72, 1849:73, uo. Debreceni ir. Iktatatlan iratok, uo. Hm. Ált. ir. 1849:16887, Steier: i.m. 304. skk., 307. skk. 23

OL OHB Ált. ír. 1849:6508, uo. Bm. Ein. ir. 1849:83, uo. Ált. ir. Vegyes iratok. Iktatatlan iratok, uo. Rendőri ir. 1849-14-43, 1849-14-70, KLÖM XV. 197.