Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

I. A levéltár életéből - Ságvári Ágnes: Budapest Főváros Levéltára gondjairól

E felemás és ellentmondásos helyzet igen korai diagnózisát Wellmann Imre adta meg a második ötéves tervhez irott reflexiójában.

2 A fentiekben röviden vázolt körülmények nem kedveztek a levéltár tudományos jellegű feldolgozómunkájának. Mig egyfelől pozitiv előjellel szólhatunk azokról az ezidőben készült segédletekről, amelyek a LOK által kezdeményezett leltározási, nyilvántartási munkák nyomán láttak napvilágot (elsősorban az 1959-ben megjelent két alapleltárra gondolunk), addig másfelől azt regisztrálhatjuk, hogy a Fővárosi Levéltárban nagyon visszaesett a tudományos feldolgozó-publikációs tevékenység és a levéltár gyakorlatilag elvesztette a fővárostörténet kutatása terén korábban betöltött központi szerepét. Emellett azáltal, hogy a levéltár kikerült a Fővárosi Tanács hatásköréből, lényegében el is szakadt a városigazgatás élő gyakorlatától, amit - egyebek mellett - az is jelez, hogy immár semmilyen szál nem kötötte a fővárost érintő tanácsi szintű döntési folyamatokhoz. II. A levéltárakról szóló 1969. évi törvény főbb elvi szempontjai Az 1960-as évek végén több lényeges ponton módosult a levéltárak jogi helyzete. 1968. január 1. óta a megyei levéltárak és Budapest Főváros Levéltára újra az illető tanácsok fennhatósága alá került. A fővárosi levéltár, amely gyűjtőkörét a továbbiakban is megőrizte, ettől az időtől kezdődően vette fel a Budapest Főváros Levéltára hivatalos elnevezést. Ágazati felügyeletét a művelődésügyi miniszter, ujabban pedig a kulturális miniszter, ill. közvetlenül a minisztérium egyik osztályaként működő Levéltári Igazgatóság (LIG), ujabban Levéltári Osztály (LO) látja el. A levéltár jogállását, működési terét az 1969. évi 27. sz. törvényerejű 2 Érdemes hosszasabban idézni Wellman Imre lényeges felismeréseket tartalmazó fejtegetéseit. „A dolgok mostani állásában két olyan szempontra szeretném felhívni a figyelmet, amelyek véleményem szerint alapvetők: az egyik az irattári anyag megóvásának, a másik a levéltárak tudományos profilja kidolgozásának szempontja. Az elsőt a LOK leginkább azzal szolgálhatja, ha már a második öt év elején sikerül tető alá hoznia a régóta vajúdó korszerű levéltári törvényt, amely a levéltárosoknak a levéltári megőrzésre érdemes irattári anyag megóvása terén megfelelő hatáskört biztosít. A második a levéltártudományi képzésnek és továbbképzésnek, az illetékes történettudományi szervekkel való szorosabb kapcsolat kiépítésének a levéltári tudományos kiadványkészítés széles alapon való megszervezésének stb. kérdéseiben teszi a megoldást mihamarabb szükségessé. E két szempont együttes érvényesítése teheti levéltárainkat azzá, amivé lenniük kell: számottevő tényező a tudomány, az államigazgatás, a népgazdaság fejlődésében... Véleményem szerint meglehetősen papirosízű lenne minden olyan próbálkozás, mely a végzendő munkafajták arányát valamenny i állami levéltárra nézve egységesen kívánná rögzíteni, hiszen nem szólva a Budapesti l.sz. Állami Levéltár számottevő mértékű különállásáról, az adottságok (rendezettség foka, irattárokkal kapcsolatos munkák mértéke) többé-kevésbé a vidéki levéltáraknál is eltérőek. Ilyen fajta sorrendezés, általában a rendelkezésre álló munkaerő s idő felmérése nélkül a közölt célok nélkülözik a kellő realitást, elméleti jellegű, lehetőségekhez nem mért követelmények maradnak... ...Fontos a levéltáraknak az irattárakkal kapcsolatos feladatait a Minisztertanáccsal - törvényerejű rendelkezésre törekedve - minél előbb tisztázni. Nem kell bővebben magyarázni, hogy az általános irattári felügyelet vállalása — a létszám megfelelő növelése nélkül — a második ötéves terv alakulására végzetes hatással lenne. A Levéltárak Országos Központjának (LOK) minden erővel érvényre kell juttatnia azt az - igen nyomós külföldi példákon épülő - alapelvet, hogy a levéltárak új feladatokat a mostam létszámmal nem vállalhatnak, ha nem akarják feladni tudományos, általában az iratok használhatóvá tételét célzó hivatásukat. Hangsúlyozni kell ezt azért is, mert a közölt irányelvekből teljesen hiányzik a levéltárak (és a LOK) személyi téren való fejlesztése, noha ez nyilvánvalóan nem maradhat ki a levéltárak második ötéves tervéből."BFL Irattára 1127/55.sz. Budapest l.sz. Állami Levéltára. Az Állami levéltárak második ötéves terve. 1955.XI. 16.