Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben
utasitotta a városi hatóságot, hogy intézkedjék: tűzoltói a legközelebbi alkalommal legalább az ágyúzás megszűnte után fogjanak hozzá a tűzoltáshoz. Jelezte egyúttal: felkérte Görgeit, hogy a partok őrzésével megbizott helyőrséget legalább négy századdal erősitse meg, s ezek az alakulatok legyenek a város segítségére egy ujabb tűz esetén. Intézkedett ugyanakkor a szükséges tüzoltószerek beszerzéséről, valamint az azok kezeléséhez értő emberek Pestre hozataláról is. Irányi utasítására a városi hatóság azonnal hozzákezdett az addiginál hatékonyabb tűzvédelmi intézkedések megtételéhez, s a város a szükséges fecskendőket is megkapta; május 13-a után azonban ujabb tűz nem keletkezett Pesten, igy a tűzoltás kérdése hamarosan lekerült a napirendről. 19 A civil lakosság egy része távozik a budai várból Közben Walheim polgármester kérésére Hentzi engedélyezte, hogy azok, akik el akarnak távozni a városból, az ostrom ellenére is elmehessenek. Május 6-án és 8-án összesen mintegy 2 000 ember hagyta el a várat, s többségükben Óbudán, valamint a Vizivárosban telepedtek le. Irányi azonnal utasitotta Feley Edét, hogy intézkedjék: azok a háztulajdonosok, akik a várból eltávozottaknak szállást adtak, ezek neveit haladéktalanul közöljék; továbbá - Repeczky Ferenc Heves és Nógrád megyei kormánybiztos megkeresése következtében felhivta, hogy néhány "lázitási és honárulási" vétekkel gyanúsítható egyén letartóztatása érdekében a szükséges lépéseket tegye meg. Feley a rendeletet Bajcsy Károly helyettes budai polgármesterhez továbbította. A külső kerületek igazgatására kirendelt tanács erre ugy határozott, hogy az összeirást azonnal elkezdeti; a letartóztatások foganatosítására pedig a városkapitányi hivatalnak adta meg a szükséges utasításokat. A "honárulással" szemben ugyanakkor Hentzi is biztosítani akarta magát; ezért május 10-én - arra hivatkozva, hogy bár a várban visszamaradottak hűségében és lojalitásában nem kételkedik, ám a városparancsnokságnak ezen érzelem "megváltozása" esetére is biztosítania kell magát - bevezette a statáriumot. A várból való távozás nemcsak politikai okokból jelentett azonban problémát. Nagy volt a valószínűsége annak is, hogy a menekültek között több kolerás beteg található, mivel a városban néhány napja felütötte fejét ez a betegség. Irányi ezért meghagyta Feleynek, hogy rendeljen el vizsgálatot, s ha találnak ilyen beteget, azt szigorúan különítsék el, továbbá mindent tegyen meg és tétessen meg az orvosokkal a járvány továbbterjedése ellen. A menekültek között azonban - ugy tűnik - nem fordult elő komolyabb megbetegedés, s május 17-én már azt jelenthette Irányi Feley tájékoztatása alapján a miniszterelnöknek, hogy a járvány már a vár területén is szünőfélben volt. 20 A kormánybiztos intézkedései a várostrom sikerének biztosítására Irányi mindezen intézkedései mellett igyekezett a várostrom mielőbbi sikeres befejezését is elosegiteni. Igy egyebek mellett gondoskodott az ostromhoz 19 BFL Pest Tan.jkv. Közgyűlés 1849. máj. 10., 1849. máj. 15. uo. Tanácsülés 1849. jún. 4., uo. Rendőri ír. 1848/49:305, OL OHB Szemere Bertalan ir. 1849:36, 1849:49, uo. Bm. Országlászati ir. I. sorozat 1849-9-28, uo. 1848-49-es nyomtatványok, Közlöny 1849. máj. 19., PH 1849. máj. 11., Wildner: i.m. 204. 20 BFL Buda Tan.jkv. 1849. máj. 10., uo. 1848-1849. évi ir., OL OHB Ált. ir. 1849:6920, uo. Szemere Bertalan ir. 1849:49, uo. Bm.Eln.ir. 1849:72, uo. 1848-49-es nyomtatványok, Közlöny 1849. máj. 16., Palugyay: i.m. 100. sk. D'Elseaux: i.m. 15., Flaxmayer: i.m. 137., Bay: i.m. 157., Budapest története IV. 91. sk.
