Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

Az ideiglenes városligeti tábor Azok, akik a Városligetbe menekültek, az első napokban a szabad ég alatt tanyáztak, s csak kevesen voltak olyanok, akiknek gyékény-, esetleg vászonsátor került a fejük fölé. A városi hatóság első dolga azonban nem a megfelelő szállásokról való gondoskodás, hanem a rend fenntartására tett intézkedés volt. Már 6-án megjelent Lombay helyettes főkapitány hirdetménye, amelyben közölte, hogy a rendészeti feladatok ellátására a Városligetben Wagner Ignác rendőrtiszt kapott megbizatást. Wagnert két rendőrbiztos és hat kerülő segitette munkájában, majd egy városligetre felügyelő vizottmány is alakult Landerer Lajos városi képviselő vezetésével. A magisztrátus ezen intézkedései különben jogosultak voltak, mert valóban akadtak olyanok, akik az amúgy is nehéz helyzetet felelőtlen magatartásukkal még inkább nehezitették. A városi hatóság azonban mindenképpen kicslnyességéről tett tanúságot akkor, amikor a városligeti fák tönkretételét megakadályozandó ugy rendelkezett, hogy a menekülteknek a ligetben csak a kijelölt helyeken szabad letelepedniök, mig azokról a helyekről, ahol növendékfák és más sérülékenyebb növények voltak, "kellemetlen következmények terhe alatt" azonnal távoznlok kellett. A ligeti faállomány elpusztításának megelőzése érdekében rendelkezett május 10-én a közgyűlés arról is, hogy a város két öl tűzifát szerezzen be a saját költségén, s azt a városligeti bizottmány ossza szét a menekültek között. 12-én Irányi is felhivta a városi hatóságot a tűzifáról való gondoskodásra. Ekkor az a határozat született, hogy 200 öl tűzifát kell haladéktalanul beszerezni, s azt a nyerészkedés megakadályozása végett ölenként, s csak a lakosság részére szabad kiárusitani. A szükséges famennyiséget a városi hatóság viszonylag hamar beszerezte, s kiárusítása a május 12-i határozatnak megfelelően történt. Vegyes iratok, uo. Hm. Ált.ir. 1849: 13 127, uo. Nyomtatványok, uo. 1848-49-es nyomtatványok. Közlöny 1849. máj. 11., 1849. máj. 12., 1849. máj. 16., 1849. máj. 17., 1849. máj. 18., 1849. máj. 19., 1849. máj. 20., PH 1849. máj. 3., 1849. máj. 5., 1849. máj. 6., 1849. máj. 9., 1849. máj. 10., Szilágyi: Pest ágyúztatása 26. skk. 34. skk., 41. sk., 49. skk. Palugyay: i.m. 97. sk., 100. skk., Szeremlei: i.m. II. 141. sk., 147., 150. skk., Pap Dénes: Okmánytár Magyarország függetlenségi harcának történetéhez. 1848—1849. I-II. — a továbbiakban:Pap: Okmánytár - Pest 1869. II. 249., 427. sk., 430. sk., Horváth: i.m. II. 520., Vargyas: i.m. 584. sk. Gelich: i.m. III. 286. sk., 289. sk., D'Elseaux: i.m. 12. sk., 15. skk., Vukovics: i.m. 483., Görgei Artúr: Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években I-II. Bp. 1911. II. 65. skk., Steier: i.m. 264. sk., 302. tkk. Flaxmayer: i.m. 137. sk., Wildner: i.m. 203. skk., 207., Bay: i.m. 150. sk., 154. skk., Pallós Jenő: Budapest 1848/49-ben Történeti - statisztikai állapotrajz Bp. 1950. 33., KLÖM XV. 319. skk., Budapest története IV. 92. A fenti témákkal a szakirodalomban a jelzettnél természetesen sokkal több mű foglalkozik, ezek felsorolására azonban már csak terjedelmi okok miatt sem vállalkozhatunk. A vár ostromának megkezdését egyébként Irányi egy május 4-én kelt, a kormányzóhoz intézett - korábban már említett — jelentésében igen szemléletesen a következőképpen írja le: „Ma d.e. 10 órakor jellövések a budai várban történtek. 12 órakor elkezdődött az ágyúzás az óbudai és zugliget felőli részen. Irtóztató sűrűn folyt majdnem két óráig. Mi sikerrel, még nem tudjuk. Több oldalról nem történt eddig megtámadás, ámbár 12 órakor mutatták magukat egyes huszárok a Gellért hegyén, ahol is a pesti parton összesereglett ezernyi nép hangos éljenzései között a nemzeti lobogót feltűzték"; majd megemlítette, hogy délután a várat a Gellérthegyről ágyúkkal, a Krisztinaváros felől röppentyűkkel lőtték, s hogy 6 óra körül a vár két helyen is kigyulladt. (OL Hm. Ált. ir. 1849:13 127.) - Patay alezredest Pest városparancsnokára május 4-én nevezte ki Klapka György helyettes hadügyminiszter (erről ld.: BFL. Pest Közig. ir. 1848/49:485); Patay azonban ezt a tisztet rövid ideig töltötte be, helyét hamarosan Schweidel tábornok vette át. - A város lövetése által okozott károk természetesen igen jelentősek voltak; csupán a 12-13-i bombázás következtében 31 épület pusztult el. Erről ld. többek között Hajnik május 14-én kelt, Szemeréhez intézett jelentésének mellékletét: OL Bm. Ein. ir. 1849:58. A város égéséről - Közlöny május 17-i tudósítása a következőképpen számol be: május 14-én hajnalban a város felett „egy nagy verhenyeges füstfelleg áll, melynek farka messzire lefele húzódik, s melly a kerepesi útról nézve a budai várat egészen elfödi.".