Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben

rendelkezésére bocsájtania; s ezeken kivül is igen sokféle k

;

?dás terhelte a biztosság pénztárát: kezdve egyes különleges megbízatást teljesítő rendőrtisztviselők díjazásától sebesült honvédek segélyezéséig, vagy a kormánybiztosi hivatal számára szükséges irodaszerek beszerzéséig.

13 III. Buda ostroma és Pest lövetése Emiitettük korábban, hogy április 24-én Hentzi budai városparancsnok megtiltotta a Buda és Pest közötti közlekedést. Április 30-án Irányi is adott ki egy ilyen értelmű rendeletet; majd május 2-án Görgei serege a vár alá érkezett, s 4-én a vár ostroma is megkezdődött. Mielőtt azonban a vár ágyuztatását - egyelőre csak kiskaliberű lövegekkel - a magyar tüzérség megkezdte volna, Görgei egy felhivást intézett Hentzihez, s ebben a vár feladására szólította fel. Hentzi a felhivást igen magabiztosan visszautasította, s egyúttal kilátásba helyezte,hogy ha Görgei nem szünteti be a vár lövetését "néhány nap múlva Pest városát hasonlólag ágyuztatni" fogja; majd ehhez hozzátette, hogy erre már is rákényszerült, "mivel Pestről ágyukkal" már meg is támadtatott. Hentzinek ez az állitása nem volt igaz; mindössze néhány puskalövés dördült el a pesti Duna-parton, ám a tábornok fenyegetéseit már aznap beváltotta, s a várost 4-én este 9 órától másnap reggelig erősen lövette. 5-én azután egy felhívással fordult a pestiekhez, s ebben ismételten azt állitotta, hogy Pestről Bu13 Feleyre vonatkozóan ld.: BFL Buda 1848-1949. évi ír., uo. Vegyes ir. Újlak, uo. Óbuda Tan.jkv. 1849.máj.6., valamint Budapest története IV. 89 — Hajnik kinevezésével, Irányihoz való viszonyával stb. kapcsolatban. Id.: BFL Pest Közig.ir. 1848/49:492, OL, OHB Szemere Bertalan ir. 1849:49, uo. Bm.Eln.ir. 1849:42-43, 1849: 112, uo. Pm. 1849-i ir. 5932., 8237., uo. Hm. Ált. ir. 1849:13127, PH 1849. máj. 13., Fábiánné: Az országos rendőrség - Levéltári Közlemények 44-45. évfolyam 203. sk. Hajniknak Szemeréhez küldött jelentéseit ld. többek között: OL Bm. Ein. ir. 1849:58, 1949:72, 1849:73. Szemere egyébként később ugy emlékezett viszsza Hajnikra: egy igen gyenge talentom. Becsületes ember, de a rendőrség fejének alkalmatlan volt. Semmi számítás, semmi okosság nincs benne, sőt megfontolás sincs..." (Szemere Bertalan: Naplóm. Pest. 1869. 1.55. idézi: Fábiánné: Az országos rendőrség - Levéltári Közlemények 44—45. évfolyam 201. 49. számú lapalji jegyzet.) A békepárti Pálffy János ugyanakkor mint „eszes, becsületes és tevékeny embert említi, s különben is kiemeli róla, hogy a „rendőrséget mérsékeltten kezelte". (Pálffy János: Magyarországi és erdélyi urak. Kolozsvár É.n.l77.).Hajnik az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen Vác liberális pártállású képviselője volt, ugyanakkor a belügyminisztérium tisztviselője, ahol tanácsnoki minőségben tevékenykedett. Perczel Mórnak a belügyminisztériumból való távozása után a minisztérium rendőri osztályának vezetője lett. Az Országos Honvédelmi Bizottmány kormányzata idején, amikor a rendőrségi ügyeket Madarász László vezette, meglehetősen háttérbe szorult. A rendőrség élére való visszakerülése a békepárt pozícióinak megerősödésével volt összefüggésben. — A kormánybiztosság többi alkalmazottjára, az ágensek kiküldése, valamint más kormány biztosságokkal való kapcsolatára Id.: OL OHB Ált.ir. 1849:7012, uo. Szemere Bertalan ir. 1849:49, uo. Bm.Országlászati ir. I. sorozat 1849-9-28, uo. Rendőri ir. 1849-1-46, uo. Pm. 1849-i ir. 7534, uo. Im. Ügyészi ir. 1849-2-22, Steier: i.m. 269. skk.; a biztosság pénzügyeire Id.: OL OHB. Ált. ir. 1849:6426,1849:6508, uo. Pm. 1849-i ir. 5082, 5932, 6785, 6849, uo. Hm. Ált. ir. 1849:13124, 1849:13127. - Mérey megbízatására valamint eltávolítására Id.: OL Pm. 1849-i ir. 6083, Fábiánné: Az országos rendőrség - Levéltári Közlemények 44-45. évfolyam 203. sk. Madarász egyébként nemcsak a rendőrségi ügyek vezetésével bízta meg Méreyt, de felszólította arra is, hogy „Budapestnek első visszavételével rögtön a kormányzatnak szükségelt lépéseit megtétesse, és áltáljában mindazokra gondja legyen, mellyek az állomány érdekében figyelmet követelnek", tehát lényegében kormánybiztosi teendők végzésére hatalmazta fel. Feladatai így számos vonatkozásban megegyeztek az Irányinak Kossuth által adott feladatokkal, s ez a jobboldal számára még inkább szükségessé tette mielőbbi eltávolítását. Ezért aztán a Zichy Ödön-féle ékszerek eltűnésének ügyében is próbálták elmarasztalni, sikertelenül. Erre vonatkozóan ld. a fentebb említett forrásokon kívül: OL lm. Ügyészi ir. 1849-11-3, 1849-11-4,1849-11-10.