Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)
II. Tanulmányok - Szőcs Sebestyén: Irányi Dániel pest-budai kormánybiztossága 1849-ben
zölte: a letartóztatásokra vonatkozóan ugy rendelkezett, hogy a közvádlói hivatal azoknak a gyanús személyeknek az ügyében, akiknek a szökésétől nem kell tartani, előbb végezze el a szükséges vizsgálatot, és csak annak lezárása után intézkedjék az illetők elf ugatásáról. A minisztérium Irányi intézkedését a segédhivatal felállítására vonatkozóan végül is jóváhagyta, figyelmeztette azonban arra, hogy az ott alkalmazott hivatalnokoknak állásuk ideiglenes jellegével tisztában kell lenniök. A vagyonösszeirás esetében a közvádlói irányítást és felügyeletet szükségesnek mondotta, de a tényleges lebonyolitást mindenképpen a városi hatóság által kiküldött tisztviselő feladataként jelölte meg. A vésztörvényszék, illetve a közvádlói hivatal szervezésével kapcsolatos tevékenység közben tovább folytatódott. Május 22-én Irányi Gorge it kérte fel arra, hogy - miután a vésztörvényszéknél rendes birákon kivül helyettes birákra is szükség volt - járuljon hozzá Okruczky Aurél 63. zászlóaljbell főhadnagy helyettes katonai bíróvá való kinevezéséhez a pesti vésztörvényszékhez. Görgei ehhez hozzájárult, s utasitotta az illetékes parancsnokot, Grósz Ferenc őrnagyot Okruczky kinevezésére. Ez május 23-án meg is történt. Ugyancsak 23-án a Pest városi közgyűlés Kornls Károly felszólítására Paksy Lajos tiszti alügyészt rendelte kl a rögtönitélő biróság elé került "védtelenek tiszti védőügyvédéül, majd 29-én Kapocsfy felkérésére a tanács kiküldte még Thaisz Eleken kivül a vagyonösszeirásoknál működő "hatósági egyénékül" Gyurkovits Alajos másodpénztárnokot és Henszler Ignác Írnokot. 5 A felsőbíróságok feloszlatása A vésztörvényszék szervezése mellett Irányi a császári uralom alatt a fővárosban maradt felsőbiróságok (a hétszemélyes tábla, a királyi tábla és a váltófeltörvényszék) működésének felfüggesztésére, illetve ezeknek a bíróságoknak a feloszlatására vonatkozó igazságügyminisztériumi rendelkezéseket is végrehajtotta. A minisztérium Kossuth azon április 25-i utasitása alapján intézkedett a felsőbiróságokról, amely utasitásban Kossuth meghagyta, hogy az igazságügyminisztérium alá tartozó hivatalok fejezzék kl hódolatukat az ország függetlensége iránt. A kormánybiztos az Igazságügyminlsztérlum május 3-án kelt, a felsőbíróságok működésének felfüggesztését kimondó rendelkezését azonnal foganatosította, Illetve már ezt megelőzően felszólította a bíróságokat annak tisztázására, hogy miért nem követték az országgyűlést és a kormányt Debrecenbe. A választ irányi felszólítására Keglevics Gábor gróf tárnokmester küldte el a kormánybiztosnak, aki azt haladéktalanul továbbította a minisztériumnak. Ez a magyarázkodás természetesen nem volt kielégítő, de a feltétlenül reakciós beállítottságú főtörvényszékek feloszlatására elsősorban nem emiatt, hanem azért volt szükség - mint erre Sarlós Béla rámutat -, nehogy azok további működésével a békepárt ujabb lehetőséget kapjon a maga céljainak megvalósításához. A minisztertanács május 17-i ülésén sikerült is Kossuthnak keresztülvinnie 5 BFL. Pest. Tan.jkv. Közgyűlés 1849. ápr. 28., 1849. máj. 23., uo. Tanácsülés 1849- máj. 2., 1849. máj. 4., 1849. máj. 29., uo. Közig.ir. 1848/49: 476., uo. Rendőr ir. 1848/49: 310,"OL OHB. Ált.ir. 1849: 6509, 1849: 6632,uo. lm. Eln.ir. 1849: 618, uo. Büntetőtörvénykezési ir. 1849-1-224, 1849-1-262, 1849-1- 273, 1849-1-293, 1849-1-306., uo. Görgei ir., Wildner: i.m. 190., Az 1848-49. évi népképviseleti országgyűlés. Szerkesztette: Beér János. A bevezető tanulmányt írták: Beér János és Csizmadia Andor. Bp. 1954. 717. sk, KLÖM XV.157.sk. 297., Sarlós Béla: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc büntetőjoga - a továbbiakban: Sarlós: Az 1848/49-es forradalom büntetőjoga - Bp. 1959. 208-, 212.