Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’78 (Budapest, 1979)

II. Tanulmányok - Varga János: A dunántúli török ellenes harcok történetéből (Főúri magánkatonaság és királyi vitézek közös vállalkozásai)

Az igali zsákmány teljes értékét a kótyavetyén befolyt pénz összesítése után kapták meg, amihez hozzáadták a "kótyavetok"-nél maradt összeget és a vitézek adósságait is. Mindez tetemes summát, 14.257 forint 36 dénárt tett ki. Az egy főre jutó hányadot csak ezután számithatták ki: a zsákmány értékéből levonták a "kárvallás"-t -517 forint 16 dénárt -, ami maradt azt elosztották a résztvevők között. 4 forint 60 dénár jutott mindenkinek, tiszteknek és közkatonáknak egyformán, akik igy csak utólag tudták meg, hogy mennyi pénzből gazdálkodtak a nyereség kiárusítása során. 99 99 Uo. P 1313. 248.cs. 57.sz. 3.f.,P 1322. 50.cs. 565., 572f. A nyereség összege - tévesen - eredetileg 14.257forint 37 dénár volt. - A vállalkozásban kitűnt katonákat külön jutalomban részesítették: „Ha ki csatán fejet vészen avagy rabot fog - olvassuk a körmendi határozatban -, annak részén kívül az mi a közönséges kótyavetyéből jönne, három forint adatik a nyereségbül." Uo. P 1313. 252.cs. sz.n.