Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)
"Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros"
60 Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros’ katolikus modern és az igazi modern lány nem szégyelli a vallást, sőt csak úgy lehet teljesen »modern«”.157 Mária és húga korban ennek a fiatal nőnek az édesanyjához állt közelebb, de számos megnyilatkozásuk alapján ez az ő mottójuk is lehetett volna. Mindketten tisztviselőnőként dolgoztak, magukat tartották el, Laura az első gyermekét 35 éves korában szülte. Mária abban a tekintetben is a modem (úri)nőkhöz hasonlított, hogy édesanyja nemzedékétől eltérően nem mozgott otthonosan a konyhában, csak a legegyszerűbb ételeket tudta elkészíteni, azt sem mindig jól, lekvárt pedig 1944 nyarán főzött életében először.158 A Dietzgen leányok sokat dohányoztak, Mária festette a haját, a háború előtt sokat adott magára, igényes ruháival, divatos frizurájával egyértelműen megfelelt az ápolt, modem úrinővel és hivatalnoknővel szemben támasztott elvárásoknak.159 A vallás mellett Dietzgenék önmeghatározásának fontos részét képezte úri mivoltuk tudata.160 Modem bérházban, budai jó környéken a két világháború között már a két szoba is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy otthonukat úri lakásnak tekintsék.161 A lakásívek készítői Máriáék és húgáék lakását udvari fekvésűnek mondták ugyan, de ez nem ugyanazt jelentette, mint a régi pesti bérházaknál, a valóságban a szobák egy gondozott, parkszerű kertre néztek. A lakás berendezése mindenben megfelelt a klaszszikus polgári-úri lakásokénak, a hall méretű előteret ebédlőnek rendezték be, a két, közel azonos méretű, külön bejáratú szoba egyikéhez erkély is tartozott.162 Pátkaiék három szobájában jutott hely a zongorának is, rengeteg könyvük volt, a nappali-szalonban antik ezüst és értékes török terítő volt, az egyik szobát pedig igényes gyermekszobának (pl. kis tulipános láda, svájci Markiin kisvonat) rendezték be. Mária és édesanyja lakásából, mint említettük, nem hiányzott az úri lét egyik mércéjének tartott ebédlőgarnitúra,163 étkezőasztal kárpitozott székekkel, kredenc, a nappali-szalonból pedig a márvánnyal borított tetejű komód és a társasági élethez elengedhetetlen ülőgarnitúra. Mikor szóba került Pátkaiék esetleges visszaköltözése a fővárosba, a nagymama segíteni akart az elpusztult bútorok helyett másikat szerezni. A legtöbben ágyat és szekrényt vásároltak volna, mint legszükségesebb darabokat, Dietzgenné azonban egy ebédlőgarnitúráról egyezkedett, ami összeköltözés miatt egy ismerősnél feleslegessé vált. A két 157 Kunt 2017.51., 56. 158 Dietzgen Mária édesanyjához és húgához, Budapest, [ 1944. május]. 159 Bock 2000.246-247. 160 Ezt a levelek, képeslapok címzése is tükrözte: Nagyságos Dietzgen Mária úrhölgy részére vagy Pátkai Laura úrileány részére. 161 Valló 2010. 84-87., 89. 162 A nagybácsi, Dietzgen Imre lakásában két kifejezetten nagy szoba volt, mindkettő a Fény utca felé eső főhomlokzat irányába nézett. Az egyik szobához franciaerkély tartozott. XV.17.d,329 Hrsz. 13195. (Fény u. 15. Alaprajz: IV. em.) 163 Kunt Gergely egyik naplóírója szüleivel kétszobás lakásban lakott, ahogyan a nagybátyjáék is. A leány saját lakásukat a berendezése miatt tartotta úrinak, mert náluk volt ebédlőgamitúra. Kunt 2015. 126-127.
