Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)

"Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros"

A mindennapi élet nehézségei a második világháború utáni Budapesten

41

Igazolvány élelmiszerek vidéki beszerzéséhez (BFL XI11.78)

letve a korábban szokásosnál több halat és vadat ígértek a lakosságnak. A főváros húsellátását tovább nehezítette a vágóhidakat és a húsüzemeket ért tetemes háborús kár.87

1945 decemberében a Nemzeti Bank alkalmazottai már igazi húslevest kaptak ebédre, ami a babfőzelékkel és a burissal együtt egész lakomának tűnt, még ha kevés is volt.

1946 januárjában Mária vendégségben igen jó vacsorát kapott, ennek fogalma a békeévekhez képest jelentősen átalakult, mivel a menü lecsó volt krumplival és uborkával, valamint sült tökkel. A sertésállomány megcsappanása a hús mellett hiánycikké tette a zsírt is. Ezt a kormányzat úgy próbálta orvosolni, hogy a gazdáknak olajos magvak vetését javasolták, a háziasszonyokat pedig igyekeztek rávenni, hogy zsir helyett olajjal

87 Készletünk az új termésig elegendő lesz - mondja Faraghó Gábor közellátásügyi miniszter. Magyar Nemzet 1945. május 24. 18. sz. 1. p.; A Községi Lóhúsüzem telephelyét 12 nehézbomba találta el, de jelentős kárt szenvedett a szarvasmarha-közvágóhíd is. Leggyorsabban a sertésvágóhíd egyik csarnokát tudták működőképessé tenni, ott 1946 októberében kezdődhetett a munka. Őszinte beszélgetés a főváros egy ingyen dolgozó főtisztviselőjével. Fővárosi Napló 1946. szeptember 7. 3. sz. s. p.; Markos 1947.28.