Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)
"Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros"
36 .Mindenéből kifosztott, éhező, szenvedő főváros’ re kenyeret szerezni. ”1' Nagy szükségük volt minden segítségre, mert március végére minden zsírjuk, cukruk, lisztjük elfogyott, krumplit pedig az ostrom előtt láttak legutóbb.71 72 A Rózsadomb lakói 1944. december 24-től kezdve tíz héten keresztül szinte semmi élelmiszerhez nem jutottak, március 8-án krumpli legfeljebb néhány családnál akadt mutatóba, kenyeret is régen láttak, hiányzott a liszt, a szovjetektől kapott kevés élelem és a lelőtt lovak közelről sem tudták pótolni azt a mennyiséget, amit a katonaság és a nyomukban járó tolvajbandák elvittek, így a lakosság legalább 10%-a éhezett. A helyzet olyan katasztrofálisan alakult, hogy az éhezők száma egy héten belül 50%-ra emelkedhetett.73 Az első ideiglenes segítség a szovjet hadseregtől érkezett - amely részben maga is felelőssé tehető az élelmiszer rekvirálásában -, tábori konyháikból adtak ételt az éhező civileknek, február elején pedig lisztet és árpát engedtek át a polgármesternek szétosztásra.74 Dietzgen Mária szállásadója, az idős Lili leleményes társnőihez hasonlóan ismét hasznát vette az első világháború idején az ínségeledelek készítése terén szerzett tapasztalatainak: a Városmajorban szedett csalánból tudott „spenótfozeléket” készíteni, a lósóskából spenótot vagy sóskát, takarmányrépából káposztás kockát vagy paradicsomos tökfőzeléket, babféléből hamis húslevest. A parkokban, kertekben vagy a határban vadon növő növények elkészítéséhez már az előző háború idején is az erdélyi származásúak szolgáltak hasznos útmutatásokkal, ezt a tudást ismét felelevenítették. A Mária és édesanyja közötti levelezésben emlegetett régi receptkönyv vélhetően egy első világháború idejéről származó, ún. ínség-szakácskönyv lehetett.75 1945. február 15-én Budapest egyik legégetőbb problémája, az éhezés mielőbbi felszámolása érdekében a kommunista Vas Zoltánt, a későbbi polgármestert, kinevezték a főváros közellátási kormánybiztosának, ő szinte rögtön elkezdte szervezni az élelmiszerek gyűjtését, március elején pedig elrendelte, hogy a lakott területen belül se maradjon műveletlen föld. A főváros határain belül a művelésre alkalmas, elhanyagolt földterületeken bárki kertészkedhetett. Vas Zoltán az egész országban gyűjthetett és foglalhatott le készleteket, de szállítóeszközök hiányában a fővárosiak ellátása nem sokat javult. Tömegközlekedés és járművek nélkül az élelmiszer városon belüli elosztása sem bizonyult egyszerű feladatnak. Vas Zoltán kezdeményezésére a Nyugatiba érkezett szabolcsi burgonyát úgy osztották szét, hogy a pályaudvari síneket összekötötték a vi 1 lamoséval és egy Kőbányáról hozott kis gőzmozdony a körúti villamossínekre kivitte a tehervagonokat. A 71 BFL XI1I.70 Pátkai Géza bátyjához, Budapest, 1945. március 28. 72 BFL XI1I.70 Pátkai Géza bátyjához, Budapest, 1945. március 28. 73 Nagy 2007.268. 74 Ignácz2015. 43. 75 BFL XIII.70 Dietzgen Mária édesanyjához és húgáékhoz, Budapest, 1945. április 10., április 29.; Az első világháború alatt a csalán mellett a gyermekláncfű és a salátaboglárka került fel átmenetileg a fővárosiak étlapjára, jó pénzért már a vásárcsarnokokban és a piacon is árulták. Ingyen főzelék és saláta a budai hegyekben. Budapesti Hírlap 1915. április 21. 105. sz. 7. p.; Illyés Gyula a felsorolt fogyasztható növényeken kívül említi spenótként a lóherét, a lucernát, zöldborsóként az akác fiatal hajtását, a kirántott akácvirágot, zöldbabként a komló fiatal hajtását. Ignácz 2015.45.
