Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)
Levelek 1944-1947
226 Budai úrinők romlakásban lett és most még sziesztázik. 9 óra felé megérkeztek a gázosok. Végig be volt fagyva az óra. Az egészet leszedték, bevitték a fürdőkádba és egy egész bojlerre való forró vízzel kimosták. Most már a helyén van és ég, - de ki tudja, meddig. Párnákkal, régi szőnyeggel, újságpapírral, deszkákkal egy egész építmény van felette, de ha megint 12 mínusz lesz, újra befagy. Őrült disznóságot csináltak mindenütt, és ha a konyhában kicseppen a víz, menten odafagy. Két szomszédunknál már a wc és minden vízcsap befagyott. Hozzánk járnak vízért a leglehetetlenebb időkben. Minduntalan csengetnek, akkor felhúzni az átmeneti kabátot és beereszteni őket. Szegény Anyus rengeteget szenved a hidegben. - Csak ne legyen valami baja! -, mert, hogy akkor mit csinálok, nem tudom. Nincs senki, aki ápolja, főzzön neki. Én reggeltől estig a hivatalban vagyok. Mindig Zórára gondoltunk ilyen esetben, de már rájöttünk, hogy teljesen hasznavehetetlen. Csak a másik szoba rendben lenne, mindjárt vennénk oda valakit! Most, hogy én nem jártam ki, teljesen el voltunk vágva a világtól. Éltünk abból, ami itthon volt. Ha Szmodis Kálmán nem hozta volna el a kenyeret, az sem lett volna, Dünghemé nagyon nem szíves, - semmire sem lehet megkérni, de az is igaz, hogy nagyon el van foglalva. - Milyen jól kiterveltük mi azt, hogy majd ha Anyus megöregszik, egymás mellett lakunk! - Szörnyű ez, ezekben a nagyon súlyos időkben minden hozzátartozó nélkül élni. És nekünk senkink sincsen, akire számítani lehet. Ma még templomba sem jutottam el, hogy a „Schuztstagskind”-ekért imádkozzam. Mindkettőtöknek minden jót kívánok. Adná a jó Isten, hogy minden problémátok jól megoldódjék! Pipinek harisnyát ígértem, de még nincsen meg, először meg kell keresni az árát. Karácsony óta nem túlóráztam. Neked pedig Húgom szintén küldök majd egy párat az én nezen-harisnyámból. A múlt héten, amikor 2 napig hivatalba voltam, nagy sürgősen egy pár nyári cipőt rendeltem. 330 Ft és csak vászon! Erre is előleget vettem fel. De most Isten Veletek! Vigyázzatok Magatokra! Mindnyájatokat csókollak: Mária Dietzgenné Pátkainéhoz Budapest, 1947. március 6. Édes Ucikám, Drága Gyerekem! Látod, ma már az asztalnál ülve, tintával írok. Úgy látszik, Isten segítségével mégis meggyógyulok. Már vagy 10 gyulladt visszerem volt. Mindenféle gyógyszert szedtem, most Ultraseptilt szedek, meg két napig valami végbélkúpot használtam, a nevét elfelejtettem. A rossz fogamat kihúzták, a gennyes mandulámat egy gégész jár ide és nyomkodja, mert eltávolítani magas korom miatt nem lehet. Mi használt, nem tudom, de 3 napja nem gyulladt újabb visszér, és kérem a jó Istent és remélem, nem lesz már több és én végre meggyógyulok. Héten Mária is beteg volt, influenzája volt, de nem bírt lefeküdni, 38 fokos lázzal dolgozott egész nap. Már oly rosszul néz ki, oly sovány, a sok aggodalom és izgalom úgy megviseli, oly ideges, hogy az szörnyű.
