Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)
Levelek 1944-1947
222 Budai úrinök romlakásban Édeseim! Mária Pátkainéhoz Budapest, 1946. november 19.'77 Uci reklamálja, hogy régen nem írtam, de ezt most Anyus teszi meg helyettem, mert én annyira nem jutok hozzá. Mostanában túlórázunk. Napi 11 órát dolgozom a hivatalban. Ha este hazamegyek halálosan fáradtan, még mindig akad otthon is valami tennivaló. Reggel Zi 6-kor kelek és teljesen rendben hagyom a lakást, Anyus csak port törölget. Szegénykének nagyon sok a dolga. Túl sokat is megy le az emeletről. Majdnem minden nap. Én nem tudok mindent bevásárolni. Reggel még nem kapni semmit, és amikor ebédelni megyek és bevásárolhatnék, már megint nincs semmi sem. Nagyon nehezére esik a 4 emeletet megmászni, most meg a télikabát is nehezebbé teszi a mozgást. Nincs is egészen jól, - az egész teste viszket és szédül, és egyensúly zavarai vannak. Az az érzése, hogy elesik, és gyakran nem oda megy, ahova akar. A Banknak van most egy új belgyógyásza, dr. Nagy Jenő. Nagyon dicsérik, azt kértem meg, hogy nézze meg őt. Ma délelőtt megy ki. Most már féléve nem látta orvos. Azt akarom kérni, hogy küldj a Pipi számára egy kulikabát-szabást. Most, ha Ilike kabátjával elkészül. Pipi kerül sorra. Elől összeérjen, de csak egymáshoz érjen. Nem tudom, Juliska néni meg tudja-e csinálni, ha nem, akkor abban az üzletben csináltasd meg, ahol Pipi kockás ruhája is készült. Jó legyen a szabás, hogy fess legyen benne Pipi. Pamutot ugyan most nem kapni, de nekem régebbről van 'A kg nyers színű pamutom. Ebből ugyan magamnak akartam szoknyát, de hát most a keresztlányomé lesz. Nagy gond a karácsony. Először is nincs pénz, mert nem fogunk karácsonyi pótlékot kapni, ezt is eltörölték, mint a lakbért és a családi pótlékot. Túlórákból kell összeszedni, de a hónap végén mindig hozzá kell nyúlni, mert már nincs pénz a háztartásra. Mikor jön Pipi? Már nagyon várjuk. Mindnyájatokat csókollak: Mária177 178 Dietzgenné Pátkainéhoz Budapest, 1947. január 1. Édes Ucikám! Először is köszönöm a karácsonyi ajándékot! Nagyon szép a táska, nagyon jó lesz a kötésnél a pamutot beletenni, nagyon örültem neki. A szentestét csendben, kettesben töltöttük el és sokat gondoltunk Rátok. Pipi megígérte, hogy sokat fog írni a karácsonyról, de nagyon keveset írt. Keke nagyon kedvesen csinálta a fa nélküli karácsonyt, a váza 177 Az előző levéllel azonos papíron. 178 A levél jobb szélén kézírással.
