Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban. Levelek a Fény utcából 1944-1947 - Budapest történetének forrásai 14. (Budapest, 2020)
Levelek 1944-1947
Levelek a Fény utcából 1944—1947 177 ott, hanem a Városliget környékén van most lakásuk. - Nem kerültünk egymás mellé a vonatban, csak egy kis időre átmentem hozzá beszélgetni. De most befejezem, mert nincs több időm. Mindnyájatokat sokszor csókollak és írjatok mielőbb: Mária Mária édesanyjához és húgáékhoz Budapest, [1946.] január 6. (vasárnap) Édeseim, ma vasárnap itthon folytatom a levélírást. Jól be van fűtve, mellettem szól a rádió - egészen kedélyes. - Az előbb jöttem le a lakásból, söpörtem és összeszedtem, amit kértetek. Remélem, Nana még nem vett tintát, - ezt a két üveget Lili küldi. Úgyszintén az ostrom alatt megsérült ceruzákat is ő küldi. - Élesztőt ezúttal Ti nem kértetek, így hát nem is küldök, de Emilnek Vi kg szereztem, á 700 P, ha kell, kérjetek tőle, s ha megint jár és szükségetek lesz rá, Nektek is küldök. Ez a Zi kg 35 000 P volt. De azt hiszem, Nektek vélhetőleg sok lenne ennyi. Tegnap délután leszerelték a gázórát. A gáztűzhely elszomorító látvány. Csupa rozsda, az égők már hiányoznak. Az égők alatt lévő tepsi sérült, - szilánkot kaphatott. Én azt tanácsolnám, adjátok oda használatra, itt teljesen tönkremegy. Kérdeztem a szerelőt, hogy ilyen állapotban mit ér, - szerinte most nincs ára, ő azt hiszi, hogy ez most csak 500 000 P-t ér. Én ezt kevésnek találtam, mert egy 100-as villanykörte kerül enynyibe. Csak azt kötötte ki az illető, hogy 3 hónapnál előbb ne rendelkezzetek vele, mert neki sokba kerül a szállítás, felszerelés és rendberakás. Ha előbb akarnátok elvitetni, akkor nem vállalja a visszaszállítási költségeket. A lakás, persze a bútorok, rengeteget romlottak, amióta bent jártam. Az eső nagyon kikezdte őket. Már az ebédlő politúrja kezd felhólyagosodni. Jártak is megint idegenek, bár a kövek ugyanúgy vannak felrakva, ahogy én csináltam, érthetetlen, hogy mennek be. Minden fiókot kihúztak, szekrényajtókat kinyitották, betolni, becsukni már nem lehet, úgy meg vannak dagadva. Nálam viszont egyetlen fiókot nem tudok kinyitni, késsel feszegetem őket, ha kell valami. A napokban estefelé meglátogattuk Zöllneréket, ott tartottak vacsorára. Jó vacsorát kaptunk, lecsót krumplival és uborkával, utána sült tököt. Olyan szép náluk, már teljesen rendben vannak. És én úgy elszomorodtam, - Pipi, Öcsi!! Mert a Helga és Totyi igen jó gyerekek. Kisebbek, mint Ti, és sokkal szófogadóbbak, az első szóra megteszik, amit mondanak Nekik. És milyen szépen esznek! Nem is nagyhangúak, nem kotyognak bele a felnőttek beszédébe. Pedig élénk gyerekek ők is, de ha figyelmeztetik őket a hibákra, mindjárt észre térnek. Bizony, irigykedtem, hogy milyen szófogadó gyerekek! Mire megint jövök, lepjetek meg azzal, hogy Ti is jók vagytok. Hiszen Pipikém, Te