Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)
Regeszták
strázsamester vett kölcsön. A beadványt válaszadásra kézbesítik a strázsamestemek.204 1708. február 10. Sauttermeister, Zaunockh, Krempel, W. Bösinger, Wähler, Eckher, Schmidt, Wieser 60. (VI. 597.) A polgár Schubert varga megígéri, hogy két részletben kifizeti Gerardinnak 44 forint adósságát. Az összeg első felét megadja húsvétig, a másodikat pedig Mindenszentekig. 61. (VI. 597.) Andreas Singemek és feleségének, Sarának a polgár Kofen szabótól elvett ruhákért és ingóságokért cserébe a két Budakeszire (Budagesz) került lovat ismerjék el 16 forintnak, a maradék 11 forintot pedig böjtig kell kifizetniük. 62. (VI. 597-600.) A tanács a nyomorban szenvedő polgárság kérvényének ismételt kiadása mellett dönt. A kérvényre a tanácsosok azt válaszolják, hogy előttük is egészen jól ismert az egész budai polgárság szorongattatása, ők is szenvednek tőle. Ennél fogva semmi esetre sem szándékoznak új adót kivetni, pedig kiváltképpen az előző évi szüretkor beszedett telekkönyvi jövedelmek (Grundtbuechsgeföhl) nemcsak teljesen elfogytak, hanem a pontos kimutatások szerint nem is voltak egészen elegendőek az oly nagy költségek fedezésére. A nagy kiadások a szőlőművelés biztosításából adódtak és a következő tételekből álltak: szőlőhegyek fegyveres őrzése, Rabutin-féle sereg védlevele (salva quardia), csőszök fizetése (Hüetterlohn), őrség tartása egész nyáron a mozsárágyúknál, sok sáncmunka. A tizedtulajdonosok megtagadták a fegyveres őrség költségeinek fizetését, amihez az előző évben még kétharmad részben hozzájárultak. Ebből könnyen meg lehet érteni, hogy a városnak egészen jogtalanul kell végrehajtást elszenvednie. Ezt a maradék 400 forintot nem tekintve, Buda város 204 A vízivárosi fuvaros Hoffmann két évvel korábban egy bécsi útra kapta kölcsön a pesti katonai parancsnok szolgálatában álló Taschner, özvegyének későbbi elmondása szerint jó állapotú (mások szerint több éve használaton kívüli), távolsági fuvarozásra alkalmas kocsiját, amit később nem adott vissza. A fuvart a pesti katonai parancsnok és Koller kapitány megbízásából Taschner szervezte. Hoffmann beadványában úgy nyilatkozott, hogy a felesége külön figyelmeztette az esetleges veszélyekre, többek között arra, hogy a lovai a zárlatok miatt majd nem tudnak visszajönni vagy a kurucok elragadják, de ő nem hallgatott az asszonyra. A kihallgatott tanúk vallomása szerint egy Győrhöz közeli erdőben megtámadták őket a kurucok, menekülniük kellett és a kocsit hátrahagyták. A lovak és a kocsi végül bekerültek Győrbe, ahol huszonnégy hétig zár alatt maradtak, ott a kocsi egy fészerben, száraz helyen állt. A szakértők véleménye szerint a kocsi ennél jobban már nem rongálódhatott volna meg és a javítása legalább 50 forintba kerülne. BFL IV. 1014.b. Hoffmann kölcsönzött kocsijának ügye. (1708) 71
