Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)

Nagy János: Buda város követei az 1708-1709. évi "labanc" országgyűlésen

a Nyulak-szigetén majorság telepítésébe kezdett és - megkérdőjelezve Pest és Buda eddig ott gyakorolt földesúri jogait - a dunai halászat jövedelmeit is magának vindikálta.178 Buda és Pest országgyűlési követei (Johann Christoph Baitz, Ulrich Benedict Maylin, Anton Mosell) erre válaszképpen június 19-én tiltakozásukat is beadták küldőik nevében a klarissza rend ellen a városok nyulak-szigeti halászati jogának megsértése miatt.179 A Kancellária, noha védelmébe vette Budát, mint királyi birtokot, de óva intette attól, hogy vitáját költséges jogi úton folytassa le.180 Közben Pest városa pert indított az apácák ellen a nyulak-szigeti ún. vizafogó birtokjogáért, amihez - a szomszéd város tanácsának unszolása ellenére - Buda végül peres társként nem csatlakozott, hanem Pesttől elkülönülve, önálló eljárást indított a klarisszák ellen.181 A Pest városa által vezetett perrel a budaiak eleinte egyetértettek, ám később erőszakosnak és ezért feltehetőleg kétes kimenetelűnek találták a városra nézve.182 Az 1711-ben Eleonóra királyné által kiadott kiváltságlevél erősítette meg végül a város ezen jogait: a halászati jog alapján felállított ún. vizafogó bérletéből a város számára csak ettől az évtől származott kisebb jövedelem.183 Buda város tanácsa végül kiegyezett a klariszszákkal, akik cserébe ígéretet tettek német nyelvű polgárleányok felvételére, s elsőként a budai polgármester leányát vették fel maguk közé.184

Összességében megállapítható, hogy rögös út vezetett Eleonóra özvegy királyné 1711-es okleveléig, amelyben megerősítette (többek között) a város kiváltságait és a Buda szabad királyi városi jogait visszaállító 1715. évi XXXVII. törvénycikkig.185 Tanulmányomban ennek a hosszú és viszontagságos folyamatnak egyik állomását, a városi követek 1708-1710. évi pozsonyi és bécsi működését vizsgáltam. A városi követeknek sikerült megvédeniük és érvényre juttatniuk az országgyűlésen az 1703. évi kiváltságlevélben foglalt szabad királyi városi jogokat. Sőt, némely vitás kérdésben (pl. Buda fővárosi státusának elismertetése a diétán, Szirmay István követeléseinek elhárítása, a plébániatemplom kincstárának hazaszállítása, a zsidók, rácok, cigányok feletti joghatóság, a halászati jogok biztosítása, a kamarai adminisztrátorok beavatkozásainak kivédése, a kamarai

178 BFL IV.1002.ff. 1. d. Maylin szindikus levele a városi tanácshoz (1708. július 3.). Arra, hogy az országos sérelmek közé is felvétette volna panaszát, lásd a város folyamodványát a királyhoz: BFL IV. 1002.uu. Nr. 208. (dátum nélkül).

179 Az erről szóló, személynök által kiállított tanúbizonyság másolata: BFL IV. 1002.uu. Nr. 208. Hováth-Simonchich János személynök tanúbizonysága (1708. július 2.).

180 BFL IV.1002.uu. Nr. 208. A Magyar Udvari Kancellária leirata Buda városához (1708. augusztus 29.).

181 Lásd a kötetben a 804. számú regesztát.

182 Uo. és még: BFL IV.1002.j. Átirat Pest város tanácsához (1708. december 8.).

183 KOVÁCS 1937. 14.

184 GÉRA 2014a. 192.

185 BFL 1V.1018. Nr. 7. (1711. augusztus 28.), közölve: BÁCSKAI 1971.34—38.

58