Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)
Nagy János: Buda város követei az 1708-1709. évi "labanc" országgyűlésen
közt. Március 31 -én pedig a királyi resolutio megtárgyalására kiküldött bizottság tagja volt a budai követek egyike.107 Ezen a ponton érdemes azzal foglalkozni, hogy kik álltak, állhatták a háttérben, akik a város érdekeinek érvényesítését Pozsonyban vagy Bécsben ebben az időben akadályozták! Gróf Széchényi Pál kalocsai érsek és veszprémi püspök a város által bérelt budai (bor)tizedek nem törlesztett bérletösszegei és a szüret védelmi költségei (Bedeckungs Unkosten) miatt került konfliktusba a várossal. Az érsek a Pest vármegyei megyegyülésen óvást emelt a tanács ellen a fizetés elmulasztása miatt, majd az országgyűlésen egy bizottság tagjaként akadályozta a városi privilégiumok érvényesítését.108 Széchényi mellett az esztergomi káptalan (a középkori Sasad falu örököseként) is igényt tartott a bortizedből származó jövedelemre.109 A város tizedtulajdonosokkal való kapcsolatát rontotta az is, hogy a szőlőműveléssel kapcsolatos járulékos költségeket a város nem tudta tovább fizetni. A kuruc támadásokkal szemben a budaiak kénytelenek voltak biztosítani a szüret és a szőlőhegyek határának védelmét a katonaság félfogadásával, amelynek városra eső költségei 1706-ban 290 forintot tettek ki.110 A korábbi gyakorlat szerint az így keletkezett kiadások kétharmadát a tizedtulajdonos egyháziak fizették, ám az 1707. évi szüret költségeibe (1200 forint) ők már nem akartak beszállni. A városra hárított 400 forint - katonai végrehajtás útján való - behajtásával a budai várparancsnokság 1708-ban számos alkalommal fenyegetőzött a követeknek írt levelek tanulsága szerint.111 A követek ennek jegyében utasításba kapták a városi tanácstól, hogy adjanak be egy kérvényt a város nevében a Haditanácsnál, amelyben győzzék meg a kormányszervet Buda igazáról és a katonai végrehajtás szükségtelenségéről.112 113 A város második legtöbbször emlegetett ellenlábasa a diétán Szirmay István gróf13 volt, aki 1692-ben szerződést kötött a várossal, amelynek értelmében át-107 OGYK MPGY 700.500. Diarium diaetae anni 1708 a 7. mardi usque 27. maii, anni 1712 a 2. maii - 4. augusti, 1714 17. septembris 13. decembris, anni 1715 m. jan. per deputatos comitatus Bihariensis concinnatum per Georgium Gyurikovits descriptum. 15., 30. 108 A város állítólag még 400 forinttal tartozott: BFL IV. 1002.ff. 1. d. Maylin szindikus levele a budai városi tanácshoz (1708. március 16.), A városi tanács pozsonyi követekhez címzett utasítása (1708. március 29.) 19. pont. 109 Uo. és GÉRA 2014a. 183. 110 GÉRA 2014a. 160. 111 BFL IV. 1002.ff. 1. d. Maylin szindikus levele a városi tanácshoz ( 1708. április 25.). 112 BFL IV.1002.ff. 1. d. A városi tanács pozsonyi követekhez címzett utasítása (1708. április 16.) 2. pont. 113 Szirmay István, Zemplén megyei nemesi család sarja, országbírói, majd nádori ítélőmester: 1695-ben bárói, 1707-ben grófi címet kapott. 1701 és 1704 között börtönben ült, mivel támogatta II. Rákóczi Ferenc mozgalmát, majd Széchényi Pál érsek segítőtársaként a bécsi 48
