Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)

Nagy János: Buda város követei az 1708-1709. évi "labanc" országgyűlésen

ebből a városnak hátránya származhat - többször sürgették ennek megfizetését.89 A kamarai hivatalnokok korabeli felfogása szerint a városokra kiszabott adók egyedül a Kamara döntésétől függenek: azokat földesúrként maga hajtathatja be, ha szükséges, akár katonai segédlettel. Buda tanácsa - a követek tanácsa ellenére - ekkor még nem látta be, hogy az alkudozás és tárgyalgatás nem használ, sokkal inkább a fizetési készségét kellene a kamarai szervek felé felmutatnia.90 A képet csak árnyalta a város feletti irányítást 1703 után fokozatosan elvesztő Budai Kamarai Adminisztráció tagjainak tanáccsal szembeni „utóvédharca”. A taxafizetés elleni polgári mozgalom mögött felbújtóként - az egyik követutasítás tanúsága szerint - Georg Brunner, a Budai Kamarai Adminisztráció tanácsosa állt.91 Végül az eredeti összegből 1709-re csak 500 forintot sikerült megfizetni.92 Az 1709. évi ülésszak alkalmával - noha a város követutasításában a kiküldött szindikust a taxafizetés elleni tiltakozásra bíztatta - ismét kivetették a taksát, ám a városnak ekkor már 8000 forintot kellett volna fizetnie, ráadásul ezt már Heister gróf táborszernagy katonai úton hajtotta volna be Buda lakosságától.93 A város már a kezdetektől abban gondolkodott, hogy a - fennálló készpénzhiányra tekintettel - a taxát budai borban váltja meg, sőt, a bort például 1709 májusában hajóval a helyszínre is szállították, azonban ez kiváltotta a pozsonyi Magyar Udvari Kamara rosszallását.94 A városi tanácsnak - hosszú alkudozás után - végül úgy tűnik, hogy 1709 szeptemberére sikerült leszállíttatnia az összeget a jóval méltányosabb 2000 forintra.95

Az utólagos elszámolásokból kiderül, hogy a követeknek 3 forintos napidíj járt volna a pozsonyi (és bécsi) tartózkodásuk alatt, ám a gyakorlatban ennél jóval kevesebbet kaptak kézhez, illetve amit kifizettek, azt is csak utólag folyó-89 BFL IV.1002.ff. 1. d. Pozsony, 1708. szeptember 10.

90 A korabeli várostörténeti-várospolitikai tendenciákra párhuzamként: H. NÉMETH 2014. 14— 15.

91 BFL IV.1002.ff. 1. d. Buda, 1708. március 16. 27. pont. Továbbá: ugyanott, Bécs, 1708. április 20. A bécsi Udvari Kamara Buda városához. A befolyásukat vesztett, de hatalmukat „az oszd meg és uralkodj”-elv alapján fenntartani iparkodó kamarai adminisztráció hivatalnokainak és a belső tanács tagjainak konfliktusára: GÉRA 2013. 105-106.

92 KOVÁCS 1937. 18.

93 Lásd a kötetben a 707. számú regesztát.; BFL IV. 1002.ff. 1. d. Pozsony, 1709. június 5.

94 BFL IV. 1002.ff. 1. d. Buda, 1708. március 16. 31. pont BFL IV.1002.uu. 49. d. Buda, 1709. május 25. és BFL IV.1002.uu. Nr. 334. Maylin szindikus levele a városi tanácshoz (1709. június 3.).

95 Lásd a kötetben a 795. számú regesztát. A tanács ekkor értesítette követét, hogy egyezzen bele a város nevében az országgyűlési taxa 2000 forintos összegébe. Lásd erről az instrukciót: BFL lV.1002.uu. Nr. 334. 1. pont (dátum nélkül).

45