Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)

Regeszták

kérelmezőket a vízivárosi járványbiztosokhoz, Wieserhez és Kokallhoz küldik, akik a horvátvárosi bírónak küldött utasítással kiadatják nekik a 2 akó bort.

1454. (VIII. 199-201.) A tanácsülési jegyzőkönyvben december 15-én magszakadás miatt városi szállományként jegyzőkönyvezték Matthias Henneholt hagyatékát, közben azonban jelentkezett Francisca Teichmann budakeszi lakos (Budakesy) azzal, hogy ő az elhunyt Ursula Henneholt nővérének vérszerinti leánya. Eddig nem jött biztos hír arról, hogy létezik-e a Rabutin-ezredben Hans Kaspar nevű hadnagy, aki rokonságban áll a Henneholt-vonallal, ezért Francisca Teichmann kérésére a tanács elhatározza, hogy a város mentesül a hagyatékhoz tartozó ház megőrzésétől és a két szőlő művelésétől. A Halászvárosban lévő Henneholt-ház eladását 35 forintos áron engedélyező, 1710. november 29-én kiadott határozatot - a vevő Matthias Winckler volt - a rokonsági jog miatt viszszavonják és Francisca Teichmann-nak adják olyan formán, hogy ő a 35 forint vételárat mégis tegye le biztosítéknak arra az esetre, ha a közeli és jogos örökösök előkerülnének. A két szőlőt pedig azzal a feltétellel adják át a nőnek, hogy ezeket megvásárolja. Az egyik szőlőt a Gellért-hegyen a reszelőműves felett 80 forintért, a másikat ugyancsak ezen a hegyen 60 forintért. 1711. december 31-ig 70 forintot kell fizetnie a városnak 8% kamattal, az összeg másik felét pedig az arra eső kamattal 1712. december 31-ig. Ha a törvényes örökösök időközben megjönnének, akkor az asszony, amennyire tud, egyezzen meg velük. A döntésre emlékeztetni kell a Városi Telekkönyvi Hivatalt.

266