Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)
Regeszták
1710. november 12. Baitz, W. Bösinger, Wähler, Werner, Schmidt, Wieser, Kokall 1374. (VIII. 169.) A tanúk - Götz és a polgár Georg Schneider mészáros - jelenlétében kihirdetik az elhunyt Johann Langhanser 1710. szeptember 10-én kelt végrendeletét, amit a Városi Kancellárián kell elhelyezni és a Doll-féle atyai örökrész ügyében tartott előző hagyatéki tárgyalással kell ütköztetni. 1375. (VIII. 169.) Az ágostonos atyák az Újlakon és az Országúton teljesített lelki szolgálat fejében szeretnék 63 forint 48 krajcár porciójuk elengedését. A császári kaszárnyák építése és a pestiskórház fenntartása és más, elkerülhetetlen költségek miatt az atyákat jobb időkig türelemre intik. 1376. (VIII. 170.) A volt pestiskórházi ápolónő, Anna Maria Theresia Doll írásbeli kérelmére az a döntés születik, hogy a 9 forint értékben korábban átvett ruhát neki ajándékozzák és ezt a pénzt a jövőben visszakapja a Városi Főkamarási Hivatalból. Az asszonyt a tanácsülés napjától kezdve újra felveszik ápolónőnek és havi 6 forintot ígérnek neki. 1377. (VIII. 170.) A volt vízivárosi éjjeliőr Nikolaus Kochnak 4 forintot ígérnek, ha szorgosan ügyel a Bécsi kapu előtt a vesztegzár alatt lévőkre (Contumacisten). 1378. (VIII. 170.) Johann Michael von Bösinger alezredes jelentést és azoknak a megnevezését kérte beadványában, akik elhunyt fivérét megkínozták (torquiret). A tanács az alezredest az illetékes hivatalhoz, a Császári Hadbírósághoz (Kays. Auditoriat Ambt) küldi, ahol akkoriban nemcsak az egyik, hanem a másik Bösinger-ügyben is eljártak.393 1379. (VIII. 171.) Peter Stöckel özvegye kérelmezte a tíz akó bor zárlatának feloldását, amit a legutóbb zároltak, mert abból az asszony kocsmárosa a Proviantházban az embereknek bort adott. Mihelyst a kocsmáros megszerzi a polgárjogot, feloldják a bor zárlatát. 393 Franz Ignaz Bösinger 1705-ben nem akart lemondani polgármesteri tisztségéről, majd újra indult a választásokon. Friedrich Sauttermeister és követői mindent megtettek a lejáratására, az ökrök miatt kialakult elszámolási vitán kívül városi pénzek hűtlen kezelésével, a kiváltságok megsértésével is vádolták. A budai várparancsnok egy korábbi ingatlanvita miatt Sauttermeisterék oldalára állt és vitatható módon segített Bösinger ellehetetlenítésében, ennek következtében került a megbuktatott polgármester áristomba. Von Bösinger alezredes a kínzás kifejezést nem szó szerint értette, mivel a felhozott vádak egyike sem indokolta volna, hogy a vádlottat megkínozzák, ráadásul Franz Ignaz testvéréhez hasonlóan nemes volt. Az ügy részleteiről lásd GÉRA 2014. 88-94. 255
