Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)

Regeszták

1267. (VIII. 132.) A tanács szigorú határozattal utasítja a vízivárosi mészárosokat a pestiskórházba szükséges hús miatt, amit nekik kell beszerezniük és az értékét a mészárszék-bérletükből fogják levonni, különben is a vármegye természetben, marhával kárpótolja őket.

1268. (VIII. 132-133.) Az újlakiak bevádolják Rodl mészárost, aki a fürdőnél383 lévő őrséget délelőtt a lovával akarta lerombolni és sértegette, délután pedig kocsival törte át. Közben azt mondta: kerül, amibe kerül. Hasonlóképpen panaszt tesznek Kokallné ellen, aki az őrséget ütlegelte, Nikolaus Hefele ellen, mivel latornak (Spitzbuben) és kutyáknak nevezte őket. Bevádolják a tanácsosok előtt Stephan Wirthet és Bankrichtert, akik csónakkal (mit einen Tschinackhen) mentek Franz Scharlhoz, továbbá Dreysigert is, mivel az őrséget figyelmen kívül hagyta és belovagolt Újlakra.

1269. (VIII. 133.) A nyergescéh a Joannes nevű nyergeslegényt panaszolta be a tanácsnál, amely a beadványt azzal a rendelettel kézbesítteti az alperessel, hogy ezennel hivatalból mondjon le a mesterségéről és éljen a cég szabályai szerint. Továbbá felszólítják, hogy a polgár Joseph Bayerle nyerges és Kracher bevonásával lelkiismeretesen készítsen leltárát Lorenz Klickler hagyatékáról és azt legközelebb nyújtsák be a mellékelt végrendelettel a tanácsnak.384

1270. (VIII. 134.) Johann Schick 155 forint 42 krajcárt követel Kaspar Pabsttól, amit a Szentháromság tiszteletére, a Szentháromság-oszlop építésére áldozott és ajándékozással átengedett.

1271. (VIII. 134.) A polgár Johann Schick serfőzőmester kéri azt a 101 forint 90 dénárt vagy legalább egy adóslevelet, amit a sajátja helyett a Telekkönyvi Hivatalban a Városi Főkamarási Hivatal a Poschla-hagyatékból átvett. A tanács ezennel igazolja a kérelmező felé, hogy a 101 forint 90 dénárt a város részéről elkerülhetetlen szükséghelyzet miatt helyezték el a Városi Főkamarási Hivatalban, s az összeget a pénztár lehetőségei szerint kifizetik vagy legalább egy adóslevelet kap.

A fentiek rendezése előtt azonban Schick adja meg a szükséges elégtételt a magisztrátusnak azért, amiért a törvényszék kétszeri szóbeli idézésére sem jelent meg a Kaspar Pabst ellen beadott vádirat ügyében.

383 A Császár fürdőre gondolnak.

384 Az 1710-ben elhunyt szegény nyergesmester szerszámait, valamint áru- és nyersanyag-készletét azzal hagyta a sógorára, Johann Baumgartnerre, hogy elárvult fiacskáját sajátjaként nevelje. A céhben korábban legényként dolgozó sógor ekkor kontárként önállósította magát, a céh többszöri felszólítására sem jelentkezett és nem akart mestervizsgát tenni, sőt, még a vele egyezkedni próbáló mesterekkel is durván beszélt. Az ügyről részletesen lásd GÉRA 2014a. 335-336.

241