Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)

Regeszták

1133. (Vili. 93.) Megtiltják a nádorházban (im Palatinischen Haus) lévő nyergeslegényeknek, hogy az ottani boltból az edényeket kiadják vagy eladják, különben elűzik őket.

1134. (VIII. 93.) A tanács ismét meghagyja, hogy a járványbiztosok mindegyike egy-egy akó óbort kapjon 5 forintért, Willfersheimb pedig minden második nap három pintet.

1135. (VIII. 93.) Megengedik, hogy Bassardinak kiadják a teleklevelet a Venerio Ceresolától megvásárolt házról és szőlőről, tekintet nélkül arra, hogy Ceresola a porcióhátralékát nem fizette ki.

1136. (Vili. 94.) A tanács Wieser tanácsost bízza meg, hogy az elhunyt polgár Thomas Müller molnár és szintén elhunyt felesége földből kiásott és a molnárok céhmesterének, Hans Georg Perghofemek átadott pénzét nyugta ellenében adja át Augustin Schmidt városi főkamarásnak.

1137. (VIII. 94.) A pozsonyi polgár Georg Roßner tímár 1710. május 25- én kelt levelében adósával, Johann Schaschinskyval szemben, akinek korábban Komáromban kezese volt, áristom és adósság ügyében kereste meg a budai tanácsot. Az ügyet teljesen megszüntetik és meghagyják, hogy adják ki Roßnemek az itteni bíróságnál számára letétbe helyezett adósságkötelezvényeket.

1138. (VIII. 94-95.) Von Königsprun 861 forint 44 krajcárral maradt adósa Morfinnak, akinek Bécsben lévő boltját zárlat alá helyezték. Von Pleyem megbízottja, von Königsprun nevében bírósági tilalmat szeretne Wieser 400 forint és Vossmayer 450 forint adósságára, amivel ők Morfinnak tartoznak. A tanács határozatilag elrendeli, hogy Wieser és Vossmayer az említett tilalom ügyében adósságának kifizetését további bírósági döntés meghozataláig felfüggessze.

1139. (VIII. 95.) Von Kurtz báró tiltakozására az Országúton lévő házához épített melléképülettel kapcsolatban a tanács azt válaszolja, hogy az ügyet elhalasztják Baitz polgármester visszahelyezéséig.

1140. (VIII. 95.) A budai halászcéh a pesti halászcéh ellen indított ügyében több kérdést szeretne tisztázni: elsőként a céhládához való kulcsról akarnak tárgyalni, másodszor a felszabadításról a budai céhládánál, harmadszor pedig a két inasról, akiket nem akarnak felszabadítani, hanem ezt jobb időkre halasztani. A tanács az ügyet ismét kiadja és mivel a jelenlegi időkben a céhek összejöveteleit beszüntették, ezért az említett két inast - ha a céh szokása szerint a dolgaikat kiállították - átmenetileg a céhkiváltságok legkisebb megsértése és hátránya nélkül felszabadíthatják és legényeknek mondhatják őket addig, amíg egészséges és kedvező időszakban a céh szokásait pontosan követve meg nem történhet a legénnyé avatásuk.

224