Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)
Géra Eleonóra Erzsébet: "Uram Irgalmazz nekünk vagy elveszünk!" Buda a Rákóczi-szabadsághar és a pestis szorításában
A pestis elleni védekezés megszervezése Az 1709. augusztus 27-én kezdődött pestisjárvány a legjobban dokumentált budai járvány, mivel az események egyik szemtanúja, az utókor számára inkább a budai gyógyfürdőkről írt tudományos értekezése miatt ismert Lorenz Stocker részletes beszámolót adott közre a betegség természetéről, lefolyásáról, gyógyításáról, valamint az általa ismert megelőző módszerekről.14 Tudományos igényű beszámolójából egyértelmű, hogy sok pestises beteget kezelt, de a védekezés megszervezésében játszott szerepével eddig nem foglalkoztak, ezért érdemesnek tartom részletesebben foglalkozni a budai bölcsész- és orvosdoktor szerepével. Lorenz Stocker 1710-ben írt tanácsi beadványából tudjuk, hogy akkor már tizennegyedik éve állt az uralkodó szolgálatában, pályafutását tábori orvosként kezdte, majd Budára szegődött a Budai Kamarai Adminisztrációhoz, amely évi 352 forintért alkalmazta. 1701 decemberében Buda magisztrátusa városi orvosnak kérte fel, majd 1708-tól ő lett a helyőrség orvosa. Kinevezésekor olyan megállapodást kötött a főhadbiztossal, hogy a katonaság az addigi állami fizetését 600 forintra egészíti ki. Ez az összeg a várostól kapott 150 forint éves fizetéssel együtt akár magánbetegek nélkül is tisztességes megélhetést biztosított volna az orvosnak és családjának, amennyiben az összeget rendszeresen megkapja. Azonban nem így történt, sorstársaihoz hasonlóan sokszor pénz helyett ígéretekkel kellett beérnie: 1710-ben kamarai fizetésének hátraléka meghaladta a 2000 forintot és a katonaság is több száz forinttal adósa maradt az előző évekből. A magánpraxis és a városi orvosként kapott, ugyancsak nagy késéssel átutalt 150 forint nem fedezte Stocker családjának kiadásait. Nehéz helyzetében megpróbált ingyen lakhatást igényelni a budai magisztrátustól, amely a kérést ilyen formában elutasította, de azért segített neki megfelelő szállást találni, sőt, azt városi járandóságának terhére kifizette neki. Későbbi, a pénzbeli fizetése mellett neki járó évi tíz akó borjárandóságának egy részét megkapta előlegbe, majd ruhák beszerzésére nyitottak számára hitelkeretet az egyik helyi kereskedőnél. A magisztrátus részéről tanúsított kivételes bánásmódot azonban helytelen lenne valamiféle emberbaráti gesztus megnyilvánulásának tekinteni, hanem az inkább a pestistől való félelemből fakadt. A többi városi alkalmazottal nem voltak ilyen megértőek, hiszen magát a várost is súlyosan érintette a pénzhiány. Stocker a pestis elleni védekezés kulcsfigurájaként helyben nagyobb eséllyel próbálkozott IV.1002.uu. Nr. 57. 305-307.; ÖStA KA HKR Protokoll Expedit 1710. Jun. Nr. 226. (Bd. 463. föl. 540-541.) 14 Lásd STOCKER 1721. és STOCKER 1711., Stocker könyvecskéjében a pestis tünetleírásáról, megelőzéséről és az ellene való védekezésről lásd magyar nyelven GÉRA 2012. 141., 147-148. 16
