Géra Eleonóra Erzsébet (szerk.): Buda város tanácsülési jegyzőkönyeinek regesztái 1708-1710 - Budapest történetének forrásai 13. (Budapest, 2016)
Regeszták
fizetése után maradó valamekkora részt pedig a végrendelkező akaratát követve (secundum mente testatoris) adják le a templomban. 582. (VI. 769.) A polgár Roither rézműves előadja a tanácsosoknak, hogy a fiát meg akarta harapni egy kutya a Rácvárosban, ezért leszúrta. Kéri, hogy az esetet jegyzőkönyvezzék, nehogy ebből hátránya legyen neki vagy a fiának.276 583. (VI. 769.) A rác Peter Guschitzot elengedték az áristomból a bíró Bias Ivanovitsch kezessége mellett és azzal az ígérettel, hogy visszatér (auf Wider Stellung). 584. (VI. 769.) Megparancsolják a polgár Hoppe lakatosnak, hogy a Raitmayer-szőlőt müveltesse az örökös által még ki nem fizetett vételár-hátralékból, különben a bekövetkező károk őt fogják terhelni. 585. (VI. 769.) A bécsi polgár Johann Georg Karg vaskereskedő adósság miatt perli a budai polgár Wemer távolsági fuvarost. A tanács előző határozatának három napon belüli teljesítését teljes szigorral ismét elrendeli, hogy nem kell megengednie a kérvényben foglaltakat. 586. (VI. 769-770.) A szentendrei és az onnan ide menekült lakosok kérelmét a tanács ismét kiadja és a korábban kiadott határozatánál marad, ami a múltra nézve 1708-ban megparancsolta, hogy számoljanak el az 50 rajnai tallérral, s úgyszintén a jelenre nézve pedig az 50 forinttal, majd akkor lesz további döntés. 587. (VI. 770.) A három takács kérvényét, akik mesterségüket akarják űzni, a helyi takácscéhhez utasítják, amely - tekintetbe véve a kérelmezők jelenlegi ismertségét és a szűkös időket, illetve élelemmel való szükölködésüket is - engedjen meg nekik valamennyi munkát vagy egyébként az sem lenne a tanács ellenére, ha kiegyeznének. 588. (VI. 770-771.) Johann Zaunockh és Tobias Krempel tanácsosok és egyben az ügy rendezésére kirendelt biztosok benyújtották jelentésüket a Maria Susanna Graff özvegy mészárosné és mostohafia, Joseph Grupp között kialakult vitáról. A jelentést bizonyos részben, de különösen ami a harmadik és nem kevésbé az ötödik pontot illeti, jóváhagyják, ennek következtében a beszámított 220 forintot a kamaton felül teljesen elengedik. A negyedik pontban beszámított és elengedni vélt 400 forinttal kapcsolatban azonban a végrendelkező akaratánál kell maradni. A Grupp-árvának tehát apai és anyai örökrészként 4660 forint 45 krajcár jár a természetben kiadandók mellett. Egyébiránt pedig úgy határoznak, hogy az 1708. július 7-én tartott bírósági tárgyalásnál, az erről készült jelentésnél és a végrendelet tartalmánál kell maradni. 276 A gyepmesteri tevékenységet a közmegvetéssel illetett hóhér végezte, egyedül ő ölhetett meg kutyákat és lovakat, majd adhatta el a bőrüket. Aki véletlenül vagy szándékosan lovat vagy kutyát ölt, a hóhér szintjére süllyedt, s ha nem tudott mentséget találni magának, akkor nem ismerték el többé tisztességesnek, elveszítette a polgárjogát és a céh is kitaszította. 144
