Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)
Bácskai Vera: Család és történelem
vállalni. Ifjabb Sándor viszont, lehet, hogy kevés sikert érve el, de maga választotta pályáján maradt, amíg tehette, István pedig arra törekedett, hogy szakszerűen vezesse majd a megörökölendő birtokot. Az egyetemi diploma számukra nem úri dekórumként szolgált, hanem megélhetésüket kívánták vele megalapozni. A két fivér házassága(i) szerelmi házasságok voltak, s nem a szülők gondos párválasztása készítette elő azokat, mint felmenőik esetében."0 így bár gyermekkoruk, neveltetésük keretei az előző generációéhoz hasonló volt, mentalitásuk - már a háború előtt is különbözött amazokétól. István egyetemi évei alatt a Rákóczi út 29. számú ház 4. emeleti lakásában lakott anyjával. Amikor húga Pestre, a Király utcai házba került, édesanyja hazament Nyáregyházára. Egy ideig bátyjával ketten osztották meg a lakást, majd amikor az Monorra ment, egymaga élt „mint garszón Feleségét, a Gömör megyei dzsentri családból származó Hanvay Erzsébetet 1936-ban ismerte meg. Istvánnak komoly gondot okozott, hogy a közelgő háború évei alkalmasak-e családalapításra. Végül döntésre jutott, és 1939-ben megtartották az esküvőt. Kenesei nászútjuk után Nyáregyházán telepedtek le, de nem a férj szülőházában laktak, mert a másik két testvér, Sándor és Katalin még otthon élt, és - ahogy lánya némi iróniával írja — „abban az időben a több mint 650 négyzetméteres kastély, a 20 szobájával kicsinek bizonyult”.111 Az üresen álló Wekerle-kúriában rendezkedtek be. „Pár éven keresztül élveztük még a vidéki úri életet, lóval, puskával, teniszütővel. Persze úgy kellett volna, hogy most gazdaságilag is valami komolyat csináljak, hiszen Apámnak még igen tekintélyes vagyona volt, ami nem hozott semmit. Itt voltak először a pesti bérházak. Ezeket már régen fel kellett volna számolni, hiszen nem hoztak, nem hozhattak semmit, az állam már annyira rájuk tette a kezét 80% adóval és mindenféle egyéb megkötéssel.'12 Azután ott volt Nyáregyháza, éppolyan jó kis birtok, de hát a more patrio gazdálkodással mit lehetett várni? Itt valami mást kellett volna kezdeni, valami újat. De hát hogy kezdjek valami komolyat, amikor nap mint nap várhatom a behívómat?! Majd a háború után!... 1940. február 11-én megszületett első kislányunk Erzsébet. ”110 111 112 113 - Fejeződik be Manno István visszaemlékezése. Az első kislányt rövidesen a második, Zsuzsa követte. Amikor Istvánt behívták, felesége két lányával anyjához, a Gömör megyei Csízre költözött, ott 110 Sándor finoman utal is erre, leírva, hogy anyja „ Gyerekei házasságában nem foglalt állást: sem pro, sem kontra. ” Emlékiratok, 48. 111 Emlékiratok, 163. 112 A pesti házak lakbérhozama 1937-ben 156 022 pengő. Budapesti Ingatlanok címtára. 3. bőv. kiadás. Solo Kereskedelmi Bank Rt. É. n.; 1941-ben pedig 109 615 pengőt tett ki. BFL XL 1136. 51. doboz. Ennek fele jutott az idősebb Istvánnak és Sándornak, vagyis figyelembe véve az adót, fejenként kb. 7500, illetve 5500 pengő. A birtokok jövedelméről nincs adat. 113 Emlékiratok, 66-67. 76
