Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)
Bácskai Vera: Család és történelem
Pelágia Andreevics Melanie-nak biztosított jogait az 1936-ban elhalálozott Dumba Miklósné is megerősítette végrendeletében: a hölgy 1938-ban bekövetkezett haláláig a lakásban élt.65 Melanie számára a lakás nyilván túl tágas lehetett, ezért csak Pelágia lakrészére tartott igényt. Az I. emelet 2. sz. lakásba (feltehetően ez volt Joannovicsék lakrésze) 1919-ben Manno Szilárd Katalin lánya költözött be férjével, Morvay Jenő pénzügyminiszteri tisztviselővel. Adatok hiányában nem állapítható meg, hogy megmaradt-e a két lakásnak a tervrajz révén dokumentált átjárhatósága, s hogy a reprezentációs helyiségeket közösen használták-e vagy az egyik lakáshoz csatolták őket. Némi átalakításra, korszerűsítésre mindenképpen szükség lehetett, hiszen a 19. század végén kialakított lakásnak csak egy konyhája és fürdőszobája volt. Hogy erre mikor került sor, nem ismeretes. Manno István dédunokája a következőket írja a Király utcai házról és lakásról: „Az épület utcai frontja 2 emeletes, emeletenként 11-11 ablakkal. Első emeleten az 5 középső ablak előtt balkonnal. Földszintjén hatalmas áthajtó ajtó vezet az épület négyszögletes udvarára, melyet az épület 2 emeletes utcai fronttól (sic) eltekintve, egy emeletes magassággal vesz körül, az emeletnél nyitott körfolyosóval. Oldalszárnyanként 10-10 udvarra néző ablakkal. Az udvart lezáró hátsó épületrészen ugyancsak hatalmas áthajtó vezet a telek folytatását képező kertbe.... Első emeleten... lakószobák. Utcai frontja 5 szobás, középen nagy, háromablakos szalon, ettől jobbra, balra egy-egy 2 ablakos nappali szoba, majd egy-egy ugyancsak kétablakos alkovos hálószoba. A hátsó traktuson az ebédlő, csukott és nyitott teraszok. Az épület belső berendezése dédapám remek ízlését dicsérte. Csodálatosan szép bútorainak egy része még ma is látható a Tétényi kastély múzeumban. ”66 Sem polgár, sem arisztokrata, sem dzsentri. A negyedik generáció: Manno Szilárd gyermekei Szilárd ágán a polgári/nagypolgári életmód megszakadt. Pályára állítása - a nyáregyházi birtokon való gazdálkodás - valamint nemesi családból származó felesége révén is az ő családi környezetében a birtokos életforma honosult meg. Házasságából két leány: Katalin (1875-1941) és Mária Lujza (1877-1936), valamint két ikerfiú: István (1883-1963) és Sándor (1883-1959) származott. Szilárd fiatalon, 44 éves korában meghalt, így a gyermekek nevelése az anyára, Ragályi Izabellára, majd annak szintén korai, 1901-ben, 51 éves korában bekövetkezett halálát követően feltehetően az apai nagynénikre is hárult. 65 BFL XI. 1136. 144. doboz. 66 Emlékiratok, 78. 53
